Apa mosdik, anya főz
A nők évezredek óta sajátos burokban élnek gyermekükkel: ők hordják ki, ők szülik és szoptatják a kicsit, és ők azok, akik a munkába visszatérésig otthon vannak vele. Mondhatni, a nők erre vannak "kitalálva", a megfelelő szervektől a megfelelő hozzáállásig. Csakhogy a új század asszonyai már nemcsak a fakanál és a bölcső között téblábolnak, hanem egyre többen karriert is építenek, ami kevés helyet hagy a régi szerepköröknek. Bár lassan talán könnyítenek a munkát és családot egyszerre működtető nők terhein, sokaknak még mindig az állásába kerül a gyermekvállalás. Ez az édesapák helyzetét is átalakította: az a férfi, aki este fáradtan hazaesve vacsoráért üti az asztalt, majd elmegy otthonról, egyre kevésbé megtalálható, helyüket lassan a valóban gondoskodó apák veszik át, akik tevékenyen részt vesznek a család életében. S ha már az apa tud fürdetni, etetni, pelenkázni, vagy éjszaka felkelni a gyermekéhez, miért ne lenne képes egész nap ellátni őt?
Miért mennek gyesre a férfiak?
Egyre több családban fordul elő, hogy a nő ugyanannyit, vagy többet keres, mint a férfi, s ilyenkor az anya többéves kimaradása a munkából jobban megterheli a családi kasszát, mint ha az apa teszi meg ugyanezt. Általában ezekben a helyzetekben döntenek úgy a férfiak, hogy vállalják a gyedet és a gyest, ami nekik ugyanúgy jár, mint az anyának.
Kriszta, 34 éves
"Sosem voltunk az a hagyományos, régimódi család, nem vagyok alárendelt helyzetben, de nem is uralkodom a párom felett. A munkámban viszont nagy felelősség nehezedik rám, olykor estig dolgozom, és ennek megfelelően sokat is keresek. Nem kellett sokáig győzködnöm a páromat, közös döntés volt, hogy a baba három hónapos kora után ő marad vele otthon. Azt gondolom, hogy nemcsak egy nő képes mindent megadni a gyermekének, hanem egy férfi is, bár szoptatni nem tudnak, ez vitathatatlan. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy míg volt tejem, lefejtem, és a hűtőben vagy a fagyasztóban elállt, olykor pedig ebédszünetben is hazaugrottam szoptatni. A kicsikénk ugyanolyan szeretettel néz az apjára, mint rám, tudom, hogy bízhatok benne, minden rendben lesz. Azt volt csak nehéz feldolgozni, ahogy a kívülállók viszonyultak az esetünkhöz, megpróbáltak bűntudatot kelteni bennem, amiért nem adom meg az anyaélményt a gyerekemnek, s némileg el is bizonytalanítottak egy időre. De azt látom, hogy a kicsinek megvan érzelmileg is mindene, esténként és hétvégén sokat foglalkozom vele, és erősen kötődik az apjához. Sok családban ez a kötődés hiányzik."Félelmek anyai és apai részről
A legelső kifogás e módszerrel kapcsolatban valóban az, hogy az anya valamitől megfosztja nemcsak a gyermekét, de saját magát is. Hiszen nőiességünkhöz hozzátartozik a tudat, hogy ellátjuk gyermekünket, kiteljesedünk az anyaságban, s csak az ovi vagy a bölcsi éveiben térünk vissza a munkához. Sokan attól tartanak, hogy ha nem ők látják el élete első pár évében a babájukat, akkor az nem is kötődik majd hozzájuk igazán, vagy nem hiszik el, hogy egy férfi is képes lehet megfelelően ellátni a szülői teendőket. Egyik tévhit sem igaz, bár valóban nem mindegyik férfi alkalmas a gondoskodó szerepre. Zömüknek igenis fontos, hogy a férfias sztereotípiáknak megfeleljenek, dolgozzanak, versenyezzenek, teljesítsenek, míg párjuk otthon van a gyermekükkel. A kulcsszó az önkéntesség: amelyik családban ez nem okoz problémát, vagy maga az apa veti fel, ott biztonságosan alkalmazható módszer, bár általában a pici féléves koráig azért jó, ha az anya tudja gondozni. Az apáknak pedig kimutathatóan jót tesz, ha kicsit kiszállnak a mókuskerékből, s megismerik a világ és lelkük egy másik oldalát: a legtöbb gyesen lévő apuka nem bánta meg a döntését, nyugodtabb lett, és élvezi, hogy részt vehet gyermeke életében.
Zoltán, 40 éves
"Akkoriban nem igazán ment jól a vállalkozásom, s ha az én fizetésemből kellett volna megélnünk, bajba kerültünk volna. Így addig, míg bölcsibe nem szoktattuk Balázst, én vigyáztam rá otthon. Nem mondom, hogy kiskoromban arról álmodoztam, hogy egyszer dada lesz belőlem, de nem bántam meg a döntést. Eleinte ugyan nagyon furcsa volt, és félelmetes is, nem mindig éreztem képesnek magam a feladatra, és zavaró volt a bezártság - bár hétvégenként ugyanúgy találkoztam a haverokkal, mert akkor a feleségemen volt a sor. Nem mondom, hogy nem kaptam gúnyos megjegyzéseket, és azt sem, hogy könnyű volt mindig férfiasnak érezni magam, de elég volt a sok anyuka közé elmenni a játszótérre, hogy büszkén feszíthessek. Büszkeséget egyébként a feleségem szemében is látok, ami jót tesz az egómnak, no meg rájöttem, hogy az a 'dolog', ami férfivá tesz, megmaradt."Magyarországon is kötelező lesz?
Bár a skandináv országokban már kötelező a férfiaknak is otthon maradni gyermekükkel egy időre, Magyarországon az elmúlt évben csupán nagyjából tízezer esetben kérte az apa az anya helyett a gyedet vagy gyest. Pedig azokban az országokban, ahol ez gyakrabban megtörténik, sokkal jobbak a népesedési mutatók. Az izlandi példa is megszívlelendő: ott egy babára kilenc hónapnyi időt adnak, melyből három hónapot az anya, hármat az apa vesz ki, a fennmaradó három hónapban pedig megosztoznak. Az apa három hónapja nem ruházható át az anyára, ha nem veszik igénybe, egyszerűen elvész. A szigorú előírások miatt a legtöbb apa tevékenyen részt vesz a gyereknevelésben, és sokkal jobb kapcsolatot alakít ki gyermekeivel. A külföldi példákon felbuzdulva hazánkban is született olyan törvényjavaslat, mely szerint a hároméves gyesből az apáknak is kötelező lenne egy hónapot otthon tölteni - azt még nem tudni, meddig jut az elképzelés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.