Apró jelek, melyek tanulási zavarokról árulkodnak - Innen láthatod, ha fejlesztésre szorul a kicsi

Az első jelek

Az óvodában még problémamentes gyermekkel is adódhatnak az iskolában tanulási, magatartási gondok. Persze kérdés, hogy ezek a gyerekek valóban problémamentesek voltak-e, vagy csak mi nem vettük észre időben a különböző hiányosságokat?

Már az óvodáskorban megfigyelhetők olyan figyelmeztető jelek, amelyek jelezhetik a későbbi tanulási problémákat. Ahhoz, hogy az évek során ne legyen egyre nagyobb a lemaradás, már az óvoda nagycsoportjában, illetve az első osztályban különböző képességvizsgálatokat végeznek a szakemberek annak érdekében, hogy időben el lehessen kezdeni a fejlesztést. Nem szabad ettől megijedni. Fontos, hogy a szülő nyitott legyen a problémára és a segítség elfogadására, hiszen csak így tud segíteni gyermekének.

Az óvodában a fő tevékenység a játék. Bármit is játszanak a gyerekek, az fejlesztően hat rájuk. Legfontosabb azonban a sok mozgás, az ugrándozás, a futás, a mászás; a nagymozgások ráadásul fejlesztően hatnak a finommozgásokra is. Bizonyos képességek, részképességek megfelelő fejlettsége elengedhetetlen az iskolakezdéshez. Erre törekednek az óvoda nagycsoportjában, amikor is preventív jelleggel elkezdik a fejlesztő munkát annak érdekében, hogy az iskolába kerülés idejére megfelelő szintre kerüljenek a tanuláshoz szükséges részképességek.

Hogyan ismerjük fel a konkrét problémát?

A szülőnek és a pedagógusnak oda kell figyelnie, hogy észrevegye, ha a nagycsoportos, illetve első osztályos gyermek még nem használja egyértelműen a bal vagy a jobb kezét, nem ismeri fel a bal-jobb irányt, nem tud a térben megfelelően tájékozódni, a papíron - vagyis a síkban is - elkeveredik, mozgáskoordinációja nem jó. Ebben az esetben a különböző észlelési területek nem elég fejlettek.

Az óvodapedagógusok és a különböző szakemberek - logopédus, fejlesztőpedagógus - célirányosan és tudatosan összeállított foglalkozások során készítik fel a gyerekeket az első osztályra. A tanítók az előkészítő időszakban, vagyis az első hat hétben azon részképességek fejlettségét figyelik meg, amelyek a tanuláshoz nélkülözhetetlenek lesznek.

A diszlexia-, diszgráfiagyanús gyermekeknél valamilyen észlelési elmaradás tapasztalható. Sokszor nem veszik észre az apró különbségeket (például az ékezeteket: nem mindegy, hogy "a" vagy "á" betűt írunk-e), nem tudják az adott formát kiemelni a háttérből, nehezen tagolják részekre az egészet, vagy éppen fordítva, nem tudják a részletekből összerakni az egészet, esetleg a téri tájékozódásuk gyenge. Az általuk leírt szavakban kimaradnak vagy felcserélődnek a betűk, a szótagok (például a d-b megkülönböztetése).

Ezeknek a gyerekeknek nemcsak a vizuális, hanem az auditív észlelése is gyengébb: nehézséget okoznak számukra a beszédhangok megkülönböztetése, azok megjegyzése, felidézése, a szavak hangokra bontása, valamint a szavak hangokból való felépítése.

A diszkalkuliagyanús gyerekeknél nehezen alakul ki a mennyiségi fogalom, nehezen tudnak összehasonlítást végezni különböző tárgyak mennyiségi viszonyai között (több, kevesebb, ugyanannyi), nehezen tudják a memóriájukban raktározni a számokat, könnyen keverik az akusztikusan vagy vizuálisan hasonló számokat, mint például hét-négy.

A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek közül természetesen nem mindegyik diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás. Ahhoz, hogy valakinél egyértelműen kimondják a diszfunkciót, több szakember által végzett, összetett vizsgálatra van szükség.

A tanulási zavarral küzdő gyerekek természetesen ugyanúgy egy normál osztályközösség tagjaiként nőhetnek fel, hiszen ez nem betegség, hanem részképességzavar. Ezek az ép intellektusú gyermekek sokszor más területen kimagasló teljesítményre képesek, csak éppen a tanulásban kell számukra némi könnyítést biztosítani (például az írásbeli felelet helyett a szóbelit előnybe részesíteni).

Hogyan fejlesszünk?

Minden játékos tevékenység fejleszt, de mégis a különböző képesség- és készségfejlesztő játékok a legcélravezetőbbek. Igen sokféle kapható a boltokban: feladatlapok, könyvek, társasjátékok, konstrukciós játékok vagy éppen a gyerekek által egyedül is használható, önellenőrzést is lehetővé tevő készségfejlesztő tanulójátékok. Ugyanazokat a feladatokat többször is lehet ismételni, ugyanis az újabb és újabb próbálkozás mindig örömforrás lesz. Sikerélmény, ha az előzőleg hibásan megoldott feladat a második, harmadik próbálkozásnál hibátlan lesz, de az is, ha a többször már jól megoldott feladat egyre magabiztosabban megy. Akár otthon játszunk vele, akár az iskolai órákon, a korrepetálásokon vagy netán a napköziben használja a gyermek, biztos, hogy kellemes és hasznos időtöltést biztosít a számára.

Minden tanulási nehézséggel küzdő gyermek számára rendkívül sokat számít, ha minden nap foglalkozhat ilyen fejlesztő játékokkal. Lényeges, hogy ezek minden fontos területet érintve, komplexen fejlesztenek, így a különböző tantárgyakban egyaránt jobb eredmény érhető el. A rendszeres használat során a különböző lemaradások igen jól korrigálhatók, és az első év végére akár teljesen be is hozhatók.