Győri Szilvia szerint a szexuális felvilágosítás nem egy egyszeri alkalom. A szakértő azt mondja, kicsi gyerekkortól kell működnie egyfajta bizalmas kommunikációnak a gyerek és szülő között, vagyis a gyerek merjen feltenni kérdéseket, és kapjon is rájuk érdemben választ. Ha egy gyerek bizalommal fordul a szülőhöz, mer kérdezni, és hárító választ kap, vagy ami még rosszabb, azt mondjuk neki, hogy te kicsi vagy még ehhez, akkor a következő kérdésének saját maga jár utána: kortárs csoport, internet, magazinok, filmek, és ez sokszor nem hiteles forrást jelent, ami félretájékoztatja, kételyekbe sodorhatja a gyereket.
Fontos, hogy a szülő tájékozott legyen, vagyis hiteles, pontos információkat adjon gyermekének. Ha mi magunk sem vagyunk biztosak a dolgunkban, nem szégyen utánajárni, de a válaszadás alól való kibújásnál vagy egy indulatos rendre igazításnál nincs rosszabb.
Ne szajkózzunk tiltásokat!
Lányos anyukák sokszor jelölnek ki korhatárt lányuk szüzességének elvesztésére. "Várj, amíg 18 éves leszel", "várj, amíg egy évet udvarol", stb. Ezek csak gátakat és lelkiismeret-furdalást gerjesztenek, illetve lehet, hogy a hüvelyi úton való közösülést valóban kikerülik, de helyette anális szexszel próbálkoznak, vagy egyéb alternatívákat választanak, ami a későbbiekben akár torzulásokhoz is vezethet a szexualitásban.
Ne kapcsoljuk össze a szexet a "mocskos" kategóriával, hiszen mi is tudjuk, hogy ez nem igaz. Helytelen információk, különféle hiedelmek szintén sok problémát okozhatnak akár egy egész életen át.
Kornak megfelelően adjunk választ!
Egy ovis gyerek még sokkal kevesebb információval is beéri, ami nem a gólyát vagy a méhecskét jelenti. Viszont egy serdülő már minden apró részletre kíváncsi lesz.
A menstruáció nem betegség!
A menstruációról a lányok legtöbbször már a bekövetkezte előtt tájékozódnak, elsősorban osztálytársaktól, barátoktól, illetve iskolai felvilágosító órákról, ha azokat időben szervezik. Fontos, hogy anyaként ezt ne valamiféle betegségnek címkézzük, hiszen egyáltalán nem az. Ne keltsünk rossz érzést, félelmet lányunkban. Ellenben mondjuk el neki bátran, hogy ilyenkor mi történik a testünkben, milyen időközönként lehet menstruációra számítani, és körülbelül milyen hosszan tart. Válasszunk betétet, beszélgessünk a tamponhasználatról is, mint lehetőségről, illetve nyugodtan osszuk meg vele saját tapasztalatainkat: számunkra mi vált be; ha fájdalmasabb, azt hogyan kezeljük; hogyan érezzük magunkat ilyenkor, illetve a menstruáció előtt; hogyan érdemes öltözködni ilyenkor, stb.
A menstruáció témájához szorosan kapcsolódik a szexuális felvilágosítás is: nemi szervek, szex, nőgyógyászati vizsgálat, terhesség, védekezés, abortusz. Legyünk felkészülve, tudjunk válaszolni gyermekünk kérdéseire, ugyanakkor ne erőltessük, ha aktuálisan nem akar ezekről beszélni. Ha van egy jól kialakult kommunikáció közöttünk, előbb-utóbb sok kérdésre sor kerül, mindegyik a maga idejében.
Győri Szilvia
Szülőként legyünk bátrak, mindig válaszoljunk a felmerülő kérdésekre, és próbáljunk minél kevésbé zavarba jönni. Ezek a témák is ugyanúgy hozzátartoznak egy család életéhez, mint megbeszélni az iskolában történteket, vagy megtervezni egy hétvégi programot. Ne feledjük, nem csak gyermekünk tanul tőlünk, hanem mi is tanulunk gyermekünktől.Támogatott tartalom
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.