A várandósság alatti dohányzás 5 súlyos következménye

Elsősorban nekik szól az alábbi összeállítás a várandósság alatti dohányzás legsúlyosabb következményeiről.

Halvaszületés

Arról, hogy a magzat elegendő tápanyaghoz jusson, az anyuka szervezetének kell gondoskodnia. Ahhoz azonban, hogy a bevitt tápanyagok a megfelelő sebességben, mennyiségben, és persze időben jussanak el a babához, elsősorban jól működő anyai vérkeringésre van szükség, hiszen az édesanya és a magzat különleges szimbiózisban élnek a születés pillanatáig: azonos a keringési rendszerük.

Ennek következtében az édesanya felelőssége, hogy a vérére "kapcsolt" baba számára a lehető legoptimálisabb fejlődési feltételeket teremtse meg. A dohányzó kismama vérkeringése azonban, a szűkült vagy roncsolt erek, valamint a szén-monoxid-tartalom miatt, gátolt a szervezet ellátásának feladataiban - valójában az anya szervezetének ellátásra is csak korlátozottan alkalmas -, a baba táplálása pedig súlyos zavarokat szenvedhet, így a kicsi olyan hiányokkal küzd, hogy fejlődése leállhat. Ez lehet egy általános, a teljes szervezetet érintő megtorpanás, esetleg csak részterületekre ható gát - ilyenkor egy-egy szerv fejlődése áll meg -, mindenesetre a halvaszületett babák halálokainak vizsgálatából egyértelműen kiderül, hogy az édesanya dohányzása az egyik legsúlyosabb oka lehet a halálnak.

Koraszülés

A dohányzás következtében fellépő koraszülésnek hasonló okai lehetnek, mint a halvaszületésnek: a gátolt, zavarokkal küzdő anyai keringés miatt nem jut elegendő tápanyag és oxigén a méhlepényhez, így az idő előtt leválhat, emiatt pedig beindulhat a korai szülés. Az idő előtt született babák aztán a legkülönbözőbb problémákkal találják szembe magukat. Első körben adaptációs zavarokkal kell megküzdeniük, hiszen fejletlen lehet a tüdejük, alkalmatlan az önálló légzésre, valamint emésztőszervrendszerük sem alkalmas a külsőleg bevitt táplálék feldolgozására. Emellett persze nem szabad elfelejteni, hogy a fejletlen babák idegrendszere még hiperérzékeny, és ez később számtalan területen mutathatja meg káros hatását.

A koraszülés egyenes következménye az alacsony testsúly is, és ez akkor is felléphet, ha a baba időre született. A dohányos kismamák babái ugyanis átlagosan 170-400 grammal kevesebb súllyal születnek, mint az optimális körülmények között, füstmentes környezetben fejődő magzatok.

Szívelégtelenség

Egy amerikai kutatóorvos, Clinton J. Alverson egy tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magzatoknál az anyukák dohányzásának következményeként a baba vérkeringése, egészen pontosan a tüdőből a szív felé irányuló véráramlás negatív módon válik érintetté. Egyértelmű összefüggés mutatható ki a terhesség első harmadában történő erős dohányzás és a baba szerzett szívelégtelenségei között.

Ilyenek lehetnek: másodlagos típusú pitvari sövényhiba, a jobb kamra kiáramlási zavarai, a pulmonális billentyűk szűkülete, valamint artériás eltérések is. Mindezek önmagukban is okozhatják a baba már méhen belüli halálát, születése után korai elhalálozását, esetleg egy életen át kell viselnie az anyai dohányzás következményeként egy súlyos szívbetegség terhét és kockázatait.

Légzési problémák

A nikotin egyértelműen roncsolja a baba tüdőszöveteit, ennek következményeként a már megszületett baba tüdőkapacitása kisebb, mint egészséges társaié, és nagy valószínűséggel kell a továbbiakban megküzdenie a szűkült tüdői "mozgástérrel", az asztmával.
Mindemellett kimutatható az összefüggés a súlyos allergiás problémák és a dohányfüst magzatra gyakorolt hatásai között, vagyis azoknak a babáknak, akiknek édesanyjuk nem tette le a cigarettát a várandósság létrejötte előtt, többszörös allergiás kockázattal kell szembenézniük, mint azoknak, akiknek nem kellett már az anyaméhben megküzdeni az oxigénért.

Idegrendszeri zavarok, agyműködés

A kutatások azt bizonyítják, hogy a nikotin-receptorok a várandósság első harmadában már kimutathatóak a magzat agyában. Az aktiválódott receptorok a még fejletlen idegrendszerben különböző elváltozásokat hoznak létre, illetve lelassítják, esetleg le is állítják a sejtnövekedést.

Emellett a dohányfüstben lévő szén-monoxid rontja az anyai vérkeringésben a vér oxigénszállító képességét, miközben a szén-monoxid átjut a méhlepényen keresztül a magzat vérébe, és ennek következményeként a baba szervezete a hemoglobint rosszul tudja megkötni - a már amúgy is csökkent oxigén mellett. Így a baba kétszeresen is kevesebb oxigénhez jut, ez pedig sokszorosan csökkenti az életkilátásait. A nikotin hatására az idegrendszer és az agy károsodhat, és ezek egyenes következménye lehet az intellektuális területen (is) fellépő zavar, valamint a lassult beszéd és mozgásfejlődés.

A szakértő véleménye, és anyukák, akiknek sikerült letenniük a cigarettát, valamint olyanok, akiknek nem. Videolife-riport.