Iskolaérett a gyerek? Egy egyszerű módszer, amivel gondoskodhatsz róla

iskolakezdés játék iskolaérettség fejlesztés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A gyermek iskolába kerülése kapcsán sok szülőnek okoz aggodalmat a kérdés, hogy vajon megfelelően érett-e gyermeke az iskolára. Ha belegondolsz, hogy egy kis első osztályos gyermeknek akár egy tanóra vagy egy nap során mennyi készségre, képességre van szüksége, azt mondhatjuk, méltán aggódnak.

Vegyünk például néhány egyszerűnek tűnő kérést, feladatot, amit a gyereknek meg kell oldania. Annak a kérésnek a teljesítéséhez, minthogy "Vegyétek elő a munkafüzetet, nyissátok ki a 6. oldalon, és keressétek meg a 3. feladatot!", a gyereknek szüksége van a szeriális és a rövidtávú memóriára. Ha ezekből valamelyik információ elsiklik, akkor már nem tudja a jó helyen kinyitni a füzetét, vagy esetleg nem is a jó füzetet nyitja ki. Ezt még nehezíti, ha nincs más megerősítő inger - például a táblára felírva ugyanez -, csak hallás után kell megoldania a feladatot. De ezen kívül szükség van többek között a motoros mintamásolás képességére, az irányok ismeretére, a megfelelő finommotorikára - a vonalközök figyelembevétele és az írásszépség miatt -, a vizuális figyelemre, és még sorolhatnánk. Méltán aggódnak tehát a szülők - kivéve azok, akiknek gyermeke hatéves koráig sokat, jót és jól játszott. Az ő gyerekük ugyanis a játékon keresztül elsajátította ezeket a képességeket.

Thinkstock
Thinkstock

Észrevétlenül tanul

A játék során a gyermek ezeket a képességeket észrevétlenül sajátítja el, nem érzi kötelező feladatnak.
A legújabb vélemények szerint is a játék az, amivel a gyermek felkészül az iskolára. Azt támasztják alá a megfigyelések, hogy nincs szükség feladatlapokra, kötelező foglalkozásokra. Nem véletlenül az óvoda legfőbb tevékenysége a játék, melynek nagy teret kell biztosítani.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközeként nevezi meg a játékot, melynek különböző fajtáihoz kitüntetett figyelmet, megfelelő időt, légkört, eszközöket, élményszerzési lehetőségeket kell biztosítani a napirend során.

Játéktípusok a fejlesztés módja szerint

A játék tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek időben iskolaérett legyen. Számtalan képességet és készséget kell elsajátítania, éppen ezért az sem mindegy, hogy mivel játszik.

Figyelem, koncentráció: fejlesztésében a ritmus visszadobolás segít, valamint azok a játékok, melyekben különböző mozgásos parancsokat kell végrehajtani azzal a nehezítéssel, hogy ha nem mondják hozzá, hogy parancs, akkor nem szabad ezeket elkezdeni. Az is ezen képességek meglétét mutatja, hogy követi, mikor következik a játék során, nem kell állandóan figyelmeztetni, hogy ő jön.

Oldaliság, irányok: fejlesztésében nagyobb gyerekekkel a hallás után rajzolás segít - mondd, hogy mit hova rajzoljon, például középre egy házat, annak jobb oldalára ablakot, a ház fölé kismadarat. Jók ezen kívül a Twister-játék - jobb láb kék körre, bal kéz zöldre.

Téri tájékozódás: kisebb gyerekekkel masírozós játék tárgyak kerülgetésével, vagy nagyon szeretik azt, amikor instrukciót kell követni, és a lehető leggyorsabban teljesíteni - fordulj az ablak felé, állj a székre, bújj az asztal alá. Jók a labirintus játékok is, ahol dönteni kell irányokról, hogy merre halad tovább.

Testséma: kisebb gyerekekkel mozgás során fejlődik, e során szerez tapasztalatot a testéről. Szeretik azt a játékot, hogy tedd a labdát a fejedre, álladra, térdedre. A gyerek életkorától függően nehezítheted csuklóval, könyökkel. Érdemes figyelni a hasonló hangzású szavaknál - áll-váll, könyök-köldök-szemöldök -, ha itt rontás van, gondolni kell a beszédértés vagy a hallás problémájára.

Finommotorika: az agyagozás, rajzolás, vagdosás, tépés örömteli módon segíti a gyerekek kezének ügyesedését. A játék megfogása, a gyöngyfűzés, társasoknál pedig a bábu hüvelyk- és mutatóujjal történő csippentő fogása már a ceruzafogás előkészítését segíti.

Szem-kéz koordináció: rajzolás, tárgyak bizonyos helyre illesztése - ilyen játék a "pötyi", ahol kis lyukakba kell helyezni színes figurákat, vagy a vasalható gyöngynél is pontosan kell a gyöngyszemeket az adott helyre illeszteni -, ezek mind azt segítik, hogy a szemével kövesse a kezét, hiszen ez az íráshoz később elengedhetetlen.

Thinkstock
Thinkstock

Beszédészlelés: olyan játékokkal gyakorolható, ahol egymás fülébe súgunk valamit, amit tovább kell mondani a következő játékosnak.

Beszédértés: kakukktojás-játék: felsorolt szavakból ki kell választania, mi nem illik a többi közé. Egy másik játék, amit nagyon élveznek a gyerekek, hogy mesélsz egy történetet, amiben néha képtelen dolgokat mondasz (például reggel megetetted a macskát, és látod, hogy élvezettel lefetyeli a málnaszörpöt), ezt észre kell vennie, és javítania kell.

Artikuláció: ennek előkészítése játékos száj- és nyelvgyakorlatokkal történik, amely során ezek az izmok megerősödnek, így tökéletes lesz az artikuláció, megelőzhetők a beszédhibák. (Keveset szopó, vagy egyáltalán nem szopó gyerekek arcizmai renyhébbek lehetnek, nekik ezek a játékok feltétlenül nagy segítséget jelentenek a beszédhibák megelőzésében.)

Vizuális memória: fejlesztését segíti a hagyományos memóriajáték, ahol párokat kell keresni, vagy adott képeket nézess vele, majd ebből egyet cserélj ki. Neki fel kell ismernie, melyik az új kép. Ez nehezíthető a képek számával, valamint a kicserélt képek mennyiségével.

Vizuális szeriális memória: képeket megnéz rövid ideig, majd a látott képeket ugyanolyan sorrendben kell reprodukálnia.

Auditív memória: sok mesehallgatás fejleszti, ahol a mesélő mindig ugyanazokat a szófordulatokat használja. Megfigyelheted, ha valamit másként mondasz a történetben, akkor ő kijavít majd.

Auditív szeriális memória: hallott szavak ugyanolyan sorrendben visszamondása. Játszható egy-egy főkategórián belül, például állatnevekkel, növényekkel. Ügyes gyerekeknek fokozhatod a nehézséget azzal, hogy nem egy főkategórián belül kell visszamondani a hallott szavakat. (A szavak helyes sorrendjének megjegyzése a verstanulás alapja.)

Auditív figyelem: milyen hangot hallasz játék. Ez játszható a környezet zajaival, de kimondottan erre készült hanganyagok is vannak. Ennek azért van fontos szerepe, mert sok gyereknek problémát jelent egyes hangok kiszűrése a többi közül. Azért nem hallja meg a tanító nénit, mert eltereli a figyelmét valamilyen más zaj.

A mozgás is lényeges

Az említett képességek, készségek elsajátításához a mozgás is elengedhetetlen, sok képesség alapját képezi. Mozgás nélkül elképzelhetetlen bármilyen fejlesztő foglalkozás, hiszen az alapját képezi az egyes idegpályák bejáratásának. A mozgás során nemcsak az ügyesség, a nagymozgástól a finommozgás felé haladó irány, teherbíró-, ellenálló képesség, egyes szervek teljesítőképessége javítható, de a mozgásos tevékenység után a gyerekek kognitív (értelmi) képességei is jobban működnek.

A napi friss levegőn mozgás elengedhetetlen feltétele a gyermekek értelmi fejlődésének. Óvodai csoportok összehasonlításában azok a gyermekek, akik minden nap voltak friss levegőn, sokat mozogtak, kognitív képességeik jobban fejlődtek, mint akik egész nap a kicsi, zsúfolt csoportszobában voltak "agyonfejlesztve" ügyesítő-okosító foglalkozásokkal.

Farkas Eszter óvodapedagógus, TSMT-terapeuta

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.