Milliárd dolláros üzlet: babagyártás gazdagoknak

A babagyár ötlete Dr. Nayana Pateltől származik: a doktornő Gudzsarátban már most is egy erre szakosodott klinikát működtet, de úgy vélte, az a hely már nem tudja kiszolgálni az igényeket - ezért épül az új komplexum. "A Dr. Patel által vezetett Akanksha Infertility Clinic az egyik legismertebb indiai központja az asszisztált reprodukciós technológiának mind Indiában, mind pedig külföldön - működése sok ponton problematikus, bár nem jogellenes" - mondja Dávid Krisztina, indológus. "A klinika nem hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat sem, azaz nem áll rendelkezésünkre semmilyen információ, hogy az általuk hirdetett 500 gyermek, akiket klinikájukon béranyák hordtak ki, valójában hány beültetett embrió után született. Nincsenek adataink a pénzösszegekre vonatkozóan sem, tehát nem tudjuk, hogy pontosan mennyit fizetnek a gyermektelen szülők, és ebből mennyit kapnak meg a béranyák."

Feminista küldetés?

Dr. Patel azt mondja, a klinikán az elmúlt tíz év alatt a programjának köszönhetően 600 babát "gyártottak" a gazdag párok számára. Az orvos 8000 dollárt fizet a béranyáknak és 28.000 dollárt kap a reménybeli szülőktől. Annak ellenére, hogy a doktornő már életveszélyes fenyegetéseket is kapott és megvádolták azzal, hogy a szegények kiszolgáltatottságából húz hasznot, kitart amellett, hogy "feminista küldetést" teljesít azzal, hogy a keresletet összehozza a kínálattal. "Ezek a nők munkát végeznek. Fizikai munkát. És ezért meg vannak fizetve. Tudják, hogy nincs nyereség fájdalom nélkül. Én magamat nőpártinak tartom - a béranyaság az, amikor egy nő segít egy másikon" - mondta a doktornő egy róla készült dokumentumfilmben.

"Bár maga Dr. Patel a klinika és a saját tevékenységét missziónak látja, de véleményem szerint rendkívül problematikus, hogy Indiában a béranyaság egyenlőtlen esélyekkel rendelkező felek között jön létre" - mondja az indológus. "Ezen egyenlőtlen esélyeket a felek iskolázottsági és gazdasági hátterének különbségeiben látom, mely a béranyákat rendkívüli módon kiszolgáltathatja."

Ikrekért több jár

A reménykedő párok között van egy angol orvos, a 62 éves Michael és orosz felesége, a 33 éves Veronica is. Veronica egy petevezetékkel és egy petefészekkel született, ami képtelenné teszi a megtermékenyülésre. Az ő két embriójuk már beültetésre került egy béranyában. "Az embriók számomra már igazi élőlények, csak arra várnak, hogy megnőhessenek" - mondja Veronica.

Az egyik béranya, Edan, már kétszer hordta ki más gyerekét, másodszor épp nemrégiben szülte meg egy kanadai nő gyermekét, aki 30 éven át hiába próbált anyává válni. Ő nem csak a terhességért fizetett Edannak, hanem azért is, hogy az újszülöttek naponta kétszer szoptatta, mielőtt hazavitte volna Kanadába.

Papiya épp ikreket vár egy amerikai pár számára, ő úgy tervezi házra költi a pénzt, amit kap. Az ikrekért ugyanis több pénz jár. De olyan is van, aki a lánya iskoláztatására költi a várandóssággal keresett összeget.

Indiában a nők kötelessége az anyaság

Dávid Krisztina a téma kapcsán semmiképp nem kíván a béranyaság etikai és morális kérdéseibe belemenni, ehelyett célravezetőbbnek tartja, ha India béranyasághoz való hozzáállásáról beszél, hivatkozva Professzor Anand Kumarra. India lakosságának megközelítőleg 80 százaléka hindu vallású, márpedig a hinduizmusban a nők legfőbb kötelessége az anyaság: vagyis a hinduizmus szerint a gyermektelenség társadalmilag is és vallásilag is rendkívül kedvezőtlen, állítja az indológus, aki szerint azért is kell utód, mert a fiúgyermek az, aki biztosítani tudja az ősök pozícióját és egyben jólétét is a túlvilágon, valamint gondoskodik idős szüleiről is. Ezek fényében nem is tűnik furcsának a hinduk megfeszített próbálkozása, hogy mindenképpen utódot nemzzenek - mondja Dávid Krisztina. "A kérdéssel már az ókori szövegek is foglalkoznak, így például Manu törvénykönyve azt javasolja a gyermektelen házaspároknak, hogy nemzzen a férj fivére utódot a feleségnek, aki ezután jogilag nem a fivér gyermeke lesz, hanem a férjé. Manapság nem kell ilyen és ehhez hasonló módszerekhez folyamodniuk a gyermektelen házaspároknak, hiszen a korszerű technikák újfajta módszereket kínálnak. Nem meglepő ezek fényében, hogy Indiában ma elég sokan élnek az asszisztált reprodukciós eljárásokkal."

A vallás jól összeegyeztethető a béranyasággal

Az indológus szerint természetesen ez még nem elegendő ok arra a tényre, hogy manapság India magának tudhatja a "termékenységi turizmus legkedveltebb célpontja" címet. Miután az 1970-es évektől a nyugati országokban elérhetővé váltak az asszisztált reprodukciós módszerek, a legtöbb ország etikai, vallási és egészségügyi okokból szigorú szabályozásoknak vetette alá ezt a technikát. Ezen szabályozások utat nyitottak a fejlődő országok számára, hogy belépjenek erre a piacra.

"Ma India a kereskedelmi béranyaság fellegvára, egyrészről mert a vallási nézeteket teljes mértékben össze lehetett egyeztetni az új technikával, valamint azért, mert az indiai árak rendkívül alacsonyak. Ehhez még hozzájárult, hogy nagy számban voltak és vannak is nők az országban, akik önként vállalják a béranyaságot; a magánklinikák nyugat-európai színvonalú szolgáltatást nyújtanak; és történelmi okokból kifolyólag az indiai lakosság nagy része beszél angolul ellentétben Thaifölddel vagy Ukrajnával, melyek ugyancsak közismertek az olcsó béranya-rendszerükről. Azon kívül, hogy India azon kevés országok egyike, ahol legális a béranyaság rendszere, még a szabályozás teljes hiánya is hozzásegítette az országot a vezető pozícióhoz" - mondta el a Life.hu-nak Dávid Krisztina.

A mai napig nincs törvényi keretek közé szorítva a gyakorlat, ám történtek már kísérletek a szabályozásra. 2008-ban született meg az Asszisztált reprodukciós eljárások szabályozására vonatkozó első törvénytervezet (Assisted Reproductive Technologies (Regulation) Bill), melyet több újabb változat is követett. Dávid Krisztina szerint a tervezet nem védi a béranyának jelentkező nők jogait, és egészségét, valamint a béranyaságból született gyermek jogait és egészségét, valamint a homályos megfogalmazás miatt akár fiatalkorúak is jelentkezhetnek béranyáknak. A tervezet semmilyen módon nem szabályozza a béranya-közvetítő ügynökségek munkáját, azaz anyagi szempontból sem védi a béranyák érdekeit.