A tarhonyától az üvegtésztáig – nemzeti különlegességek a konyhából

Ázsia, a tészták fellegvára

Az üvegtészta például egy Ázsiában népszerű tésztaféleség, vékony, akár a cérnametélt és átlátszó, amikor megfő. Általában mungóbablisztből készítik. Kínában lapokat is gyártanak belőle. Használatos egytálételekben, levesekben, töltött tésztákban is, de salátákban, sőt italokhoz is felhasználják. Önmagában íztelen tésztaféleség.

A rizstészta rizslisztből és vízből készül, tojás nélkül, így tojásérzékenyek és lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A rizstészta nélkülözhetetlen eleme a kínai és a délkelet-ázsiai konyhának is, de egész Ázsiában kedvelt, és nagyon sok változata ismert. Létezik vékony, leveshez, tavaszi tekercshez való tészta, készül belőle vastagabb, spagettire emlékeztető és tortilla chips formájú is, de Vietnámban például a lapokban kapható, az európai pappardellére emlékeztető rizstészta kedvelt, amit általában hússal töltve, reggelire fogyasztanak. A főzéshez a rizstésztát érdemes leforrázni, majd 10-15 percig hagyni, hogy puhuljon. Az ételhez már a leszűrt, konyhakész tésztát kell tenni.

A soba japánul hajdinát jelent és így hívják a hajdinalisztből készült tésztát is. A hajdinaliszt miatt barnás színű, íze enyhén diós-földes. Kultikus étel, a mindennapi párolt rizs mellé mindennapi soba is társul Japánban. Olcsósága dacára nem csak a szegények eledele, a nagyon mélyen gyökerező hagyományok miatt eszi mindenki. Újévkor kitüntetett figyelmet kap, télen forrón, forró mártogatóssal, nyáron pedig hűtve szolgálják fel.

Az udon a legvastagabb a japán tésztafélék közül, bárki könnyen elkészítheti, mert a tésztaszálakat nem kézzel húzogatják, mint például a kínai tésztákat, hanem nyújtás után késsel metéltté vágják. Leggyakrabban forró levesbe rakják, de gyakran készítenek belőle zöldségekkel pirított, sült udontésztát is. Melegen leggyakrabban sült tofuszeletekkel, apróra vágott újhagymával vagy tempurázott rákkal tálalják.

A somen a legvékonyabb japán tésztafajta, olyan, mint a mi cérnametéltünk. Leggyakrabban nyáron, pikáns, szójaszószos, hideg szószba mártogatva, hidegen fogyasztják. A párás melegben senki sem kívánja a nehéz ételeket, ezért is alakult ki a hideg tészták fogyasztása kevés zöldséggel, vagy néha csak magában a szósszal, amibe mártogatják a tésztát.

Egy igazi különlegesség, a tarhonya

A tarhonya eredetije feltehetőleg Perzsiából származik, török közvetítéssel. Neve is a perzsa eredetű, az oszmán-török tarchana szóból ered, ami búzalisztből aludttej hozzáadásával készült tésztát jelent. Magyarországon általánosan az Alföldön terjedt el, mint az egyik leggyakoribb száraztészta - öregtarhonya, keménytarhonya, sűrűtarhonya, pirított tarhonya formájában készítették. Elkészítésének ideje hagyományosan a nyár első fele, az aratás előtti időszak volt, ezért nevezték a júniusi meleget tarhonyaszárító időnek, a júniusi holdat pedig tarhonyaszárító csillagnak.

A svábok is tudnak valamit

A spatzle a hütték tipikus étele. A hagyományos sváb étel egy hosszú, kissé lapos tészta, ami nagyon könnyű állagú, és laktató is egyben. Természetesen, mint minden más tészta, ez is frissen készítve a legfinomabb, de száraztésztaként is kapható a boltokban. Sokféleképpen készítik, gombás szósszal, pirított baconnel, sajtszósszal, a feltéteknek csak a fantázia szabhat határt.