Boldogságrecept: 4 pofonegyszerű szabály a hétköznapokra

Az egyik kutató, Sonja Lyubomirsky szerint például örömképességünk (a boldogság) körülbelül 50%-a velünk született és állandó szinttel jellemezhető. Ez azt jelenti, hogy a jó dolgokhoz ugyanúgy hozzászokunk, mint a rosszakhoz. Akár jó, akár rossz dolog történik egy adott személlyel, elégedettsége csak rövidtávon nőhet vagy csökkenhet, egy idő elteltével visszaáll az egyéni alapszintre. A fennmaradó nagyjából 50%-ból mindössze 10% függ közvetlen formában a külső körülményektől és 40% személyes befolyásunk alatt áll. Ez a 40 százalék az, amin változtatni tudsz. A kérdés az, hogyan.

Szerencsére a tudományos kutatók számos "boldogságreceptet" hoztak nyilvánosságra.

Az egyik fontos felismerés, hogy pénzen nem lehet boldogságot venni. Egy alapvető szint elérése után a további pénzösszeg nem hoz magával boldogság-fokozódást. Akinek például megemelkedik a fizetése, megváltoztatja életmódját és igényeit is, amivel hamar visszaállítja elégedettségének mértékét a korábbi szintre. Kivételt jelent a szabály alól, ha valaki jótékony célra, mások javára fordítja a befolyó összeget (különösen, ha ezt anonim módon teszi).

Kulcsszerepet játszik és a pénznél sokkal jobban befolyásolja a boldogságszintet az emberi kapcsolatok minősége. Aki jóban van a barátaival és szeretik őt az emberek, sokkal boldogabb a magányos vagy kevéssé kedvelt embernél. A kapcsolatokon belül is a legfontosabb szerepet a tartós párkapcsolat játssza. A jó házasságban élő emberek több tanulmány szerint is boldogabbak és egészségesebbek másoknál.

A kutatások harmadik fontos tanulsága, hogy örömtelibb életről számolnak be azok az emberek, akik tárgyak és javak halmozása helyett az élmények gyűjtését választják. Az emlékek ugyanis megmaradnak és értéküket is megőrzik, szemben a tárgyakkal, amelyekhez az emberek hozzászoknak, majd magasabbra állítják be igényszintjüket, ami miatt viszont még magasabb értékű tárgyat kell vásárolniuk, ami önmagát fenntartó, soha véget nem érő elégedetlenséghez vezet. A nagyobb ház, a drágább autó és a hasonló javak emocionális értéke idővel megkopik és nem hagynak olyan nyomot bennünk, mint az élmények. Ezzel szemben az utazások, a nyaralások, egy-egy beszélgetés, jól sikerült kirándulás vagy a családdal, barátokkal átélt élmények fontossága később sem értéktelenedik el.

A negyedik tanulság a pozitív és a negatív érzelmekre vonatkozik. Egy érdekes kísérlet szerint jelentősen megemelkedik azoknak a boldogságszintje, akik köszönőlevelet írtak más embereknek, még akkor is, ha ezeket a leveleket nem küldték el. A lényeg a köszönetmondás belső művelete. A köszönő szavaktól hatásosan oldódik a düh, az agresszió, a depresszió, a mindennapi frusztráció és örömtelibbé válnak a hétköznapok. Ide tartozik még a megbocsátás képessége: el kell engedni a sértettséget, bárki legyen is az okozója, mert egy idő után magunkat romboljuk vele, lelki és testi tüneteket, betegségeket hozunk létre.

Összegzés

Mi a tanulság mindebből a hétköznapokra nézve? Egyszerűek a receptek: boldogabb lesz, akik segít másoknak viszonzás elvárása nélkül. Az altruizmus velünk születik, ezért mindenki képes arra, hogy túllépjen önös érdekein és jót tegyen másokkal. Szánjunk időt a szeretetkapcsolatokra (ellentétben az érdekkapcsolatokkal). Tegyünk apró szívességeket másoknak, olyasmit, ami nekik örömet okoz. Ami nekünk apróság, másnak hatalmas öröm lehet! Aki pozitív érzéseket hoz létre másokban, sokszorosan fogja őket visszakapni.