Aki állatot öl, annak az ember lesz a következő?

Mikor egy-egy brutális állatkínzási ügy bejárja a médiát, a társadalom jó része érthető módon háborogni kezd, vannak, akik ítéletet követelnek, és sokszor bosszúért kiáltanak. Az indulatokat meg lehet érteni, ám azt is látni kell, hogy ezek a történetek nem egy-egy deviáns emberről szólnak, hanem a rendszerről, amelyben élünk, a berögződött és természetesnek vélt hagyományokról.

Arról, hogy emberi felsőbbrendűségünkre hivatkozva úgy gondoljuk, a környezetünk és minden élőlény értünk van, azért létezik, hogy az emberiség céljait szolgálja, hogy kényünk-kedvünk szerint használjuk, kihasználjuk. De attól, hogy több az erőnk, több a hatalmunk, valóban felsőbbrendűek lennénk? Olybá tűnik, mintha

Tény, hogy az állatok emberi mércével mérve nem olyan intelligensek, de ebből rögtön az következik, hogy jogunk van dönteni életükről és halálukról? És ha mégis elfogadjuk azt az érvelést, hogy az ember intelligenciájára hivatkozva felette áll más élőlényeknek, akkor

Úgy, ahogy a felnőttek is felelősséget vállalnak a gyerekekért, nem kellene az állatokért is felelősséget vállalni? A technikai fejlődés rohanó világában gyakran megfeledkezünk egy fontos tényről: élhetünk felhőkarcolókban, nyomkodhatjuk éjjel-nappal a számítógépet, járhatunk szupertrendi ruhákban, végső soron továbbra is természeti lények vagyunk.

A médiát bejáró brutális esetek valójában az okozatai annak a felfogásnak, amelyet a társadalom jelentős része teljesen természetesnek tart. Ahhoz, hogy elindulhasson a változás, hogy az emberek valóban emberhez méltó módon gondolkodjanak, cselekedjenek, a jövő generációinak fel kell ismernie és változtatnia kell a hibáinkon.

Jó lenne, ha 100 százalék optimizmussal tekinthetnénk a felnövekvő nemzedékre, de mikor újra és újra hírt kapunk olyan, állatok ellen elkövetett kegyetlenkedésekről, amelyeket fiatalok, szinte még gyerekek követnek el, az ember szíve akaratlanul is egy kicsit összetörik.

Egy kölyökkutya halála

"Kinyírlak!" - így kezdődött az az internetre feltöltött felvétel, amelyben egy fiatal fiú baseballütővel ver agyon egy magatehetetlen kölyökkutyát. A szörnyűségről készült videó vírusként terjedt a médiában, az emberek elborzadtak azon, hogy mindezt egy 18 éves követte el. Az esetet tovább súlyosbította, hogy az állatkínzó a Borsod megyei Detek alpolgármesterének fia volt. Az ügyben rendőrségi eljárás indult, még nem tudni, mik lesznek a következményei.

A szakértő véleménye

Az esetre reflektálva Majsai László pszichopedagógus segítségét kértük, hogy megpróbáljunk a fiatalkori állatkínzások lélektanának mélyére ásni.

Szakértőnk szerint a legfőbb probléma az lehet, hogy ezekben a gyermekekben nem alakult ki, nem alakították ki azt az értékrendet, amely szerint tisztelnünk kell mindent, ami élő, embert, állatot, növényt egyaránt. Nem értették meg és fogadtatták el velük a tényt, hogy életet adni vagy teremteni komoly felelősség, kioltani pedig visszafordíthatatlan bűn,

Nem tanították meg nekik, hogy az állatok is éreznek fájdalmat, a csoportokban élők pedig veszteséget is, ha elpusztul közülük egy társuk. És azt sem, hogy az erőfölény egyáltalán nem egyenlő az alá-fölé rendeltséggel. Mindebben hatalmas feladat és felelősség hárul a szülőkre.

Mint az élet legtöbb területén, ezen a téren is a legfőbb megelőző tevékenység a figyelem és a folyamatos kommunikáció. Majsai László szerint akkor működhet egy szülő vagy pedagógus igazi megelőzőként, ha tisztában van a gyermek érzelem- és gondolatvilágával, ha képes meglátni azokat az apró (vagy nagyobb) jeleket, amik az értékrendje kibillenésére, a problémamegoldásainak nehézségeire, indulatainak gyakori elfojtásaira, viselkedésének kóros torzulásaira utalnak, és azonnal vagy rövid időn belül reagál rájuk, ha kell, segítséget nyújt vagy kér számára.

Az állatkínzás egyáltalán nem új keletű dolog, a "modern kori bántalmazók" azonban - ahogy a deteki alpolgármester fia is - a technika fejlődésének hála akár közszemlére is bocsáthatják brutális tettüket.

Ha már ennek értékeli, "természetes", hogy tudatnia kell a világgal, mint ahogy manapság már minden mást is megosztanak a fiatalok a közösségi oldalakon. A kajafotók és szelfik mellett itt is arra számítanak, hogy másodperceken belül tömérdek lájk lesz a "jutalmuk", ezzel pedig újra nőtt a "népszerűségük".

Együtt egy közös ügyért! Együtt az állatkínzás ellen!

A deteki alpolgármester fiának esete volt a az utolsó csepp a képzeletbeli pohárban. Miután a videó nyilvánosságra került, és az egész médiában elterjedt, világossá vált, hogy ezúttal nem a szokásos forgatókönyv fog megismétlődni. A felháborodáson nem léptek csak úgy túl az emberek, és az állatvédő szervezetek is azt érezték, hogy ez az a pont, ami után valódi változásokra van szükség.

A szervezetekhez több ezer résztvevő társult, és egy demonstráció keretében megtöltötték a Kossuth teret. A szervezők a beszédek után átadták az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének javaslataikat. Azt szeretnék elérni a törvényhozóknál, hogy az állatvédelmi törvényt több helyen is módosítsák, a hatályos törvényeket ellenőrizzék és tartassák be, valamint hogy az állatokat bántalmazók ne kerülhessék el a büntetést. A jelenlegi törvényi szabályzás szerint különös kegyetlenség esetén 3 év börtönbüntetést kaphat egy állatkínzó.

A felvonult állatvédő szervezetek között volt a Somogyi Zoltán által vezetett Állatmentő Szolgálat Alapítvány is. Az alapítvány olyan aktivistákból áll, akik évek óta szívvel-lélekkel segítik, mentik a bajba jutott állatokat, tagjaik elkötelezettek, és hivatásként kezelik az állatvédelmet és az állatmentést. A szervezet különlegessége, hogy minden tagjuk vegán, és mindennapjaikban is arra törekszenek, hogy a lehető legkevesebbet ártsanak az élőlényeknek és a természetnek.