Amikor a nők teste felett a politikusok rendelkeznek - Abortusztilalom Európában

Botás Enikő

2016.10.07.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Talán kijelenthetjük, hogy egyetlen nő sem jószántából dönt az abortusz mellett. Életük valószínűleg legnehezebb döntését hozzák meg azok, akik a terhességmegszakítást választják. Minden egyes döntés mögött különböző okok, személyes történetek állnak, a válsághelyzetben lévő nőknek pedig igenis meg kell adni a választás szabadságát. Egészen egyszerűen nem szabad engedni, hogy meglett korú férfi politikusok mondják meg, mit tehetnek a nők a saját testükkel.

Idén áprilisban a lengyelországi Fundacja Pro nevű abortuszellenes, nyíltan vallásos szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy a lengyel kormány szigorítson Európa és a világ eddig is egyik legszigorúbb abortusztörvényén. Az érvényben lévő rendelet szerint Lengyelországban eleve csak azokban az esetekben lehet magzatelhajtást kérvényezni, ha az anya életveszélyben van, a magzat életképtelen, vagy ha nemi erőszak során fogant.

A szervezet most azt követelte, hogy még ezekben az esetekben se végezzék el az abortuszt, valamint azt, hogy ha egy orvos mégis elvégzi, akkor öt év börtönnel büntessék.

Lengyelországban gyakorlatilag jelenleg is tilos az abortusz, hiszen – amennyiben a fenti kitételeknek nem felelnek meg – a nőknek nincsen szabad döntési joguk. Ennek a meglepő szigornak a gyökerei az ország sajátos berendezkedéséhez vezethetők vissza. Lengyelországban a mai napig nagyon erős a vallásosság, az emberek 89,8 százaléka katolikusnak, az ő háromnegyedük gyakorló hívőnek mondja magát. A 21. században szokatlan szigornak tehát az egyház erőteljes befolyása az oka.

Vissza a középkorba

A kereszténység kialakulásakor az ókori Római Birodalomban bevett gyakorlat volt a terhességmegszakítás, az első keresztény közösségek ezzel szemben a megfogant élet védelmét hirdették. Az ezt követő évszázadokban a katolikus egyház megnyilatkozásai mind ugyanezt a meggyőződést tükrözték, az egyház és az állam összefonódásával pedig a művi abortusz tilalmát törvényekbe is foglalták. Általánosságban egészen a 20. századig nem létezett legális megoldás az abortuszra – ez azonban nem jelentette azt, hogy a válságos helyzetbe került nők ne vetettek volna be mindent a magzat elhajtásáért.

Egy kétségbe esett asszony szinte bármit megtett, hogy a nem kívánt terhességet megszakítsa, ennek eredménye pedig gyakran az volt, hogy az anya is életét vesztette a barbár, illegális magzatelhajtás közben.

Európában a Szovjetunió volt az első olyan állam, ahol 1920-ban engedélyezték a művi abortuszt, ennek oka pedig az volt, hogy egyrészt nagyon sok nő halt meg az illegális abortuszok miatt, másrészt pedig mert az első világháború után az egyház már nem volt politikai faktor. Nyugat-Európában ekkor az egyház továbbra is megpróbált ellenállni, így a nagy múltú demokráciák csak az 50-es, 60-as években jutottak el egy liberálisabb szabályozáshoz.

Írország, Lengyelország és Málta kivételével ma már egész Európában engedélyezik a művi terhességmegszakítást.

Vissza a középkorba?

Dr. Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza arra a kérdésünkre, hogy vajon a művi abortusz tilalma hatással lehet-e a születésszámra, elmondta, hogy a WHO több világméretű kutatásában kimutatta, hogy a népességfogyásra nem adekvát reakció az abortusz szigorítása, az ugyanis

az illegális abortuszok növekedését, valamint az abortuszturizmus fellendülését eredményezi, nem pedig a szülések számának emelkedését.

Egy 2009-es nemzetközi felmérés rávilágított, hogy a nem kívánt terhességek több mint 50%-a abortuszhoz vezet a világ minden táján, teljesen függetlenül a jogi szabályozástól. A különbség az, hogy míg a liberális törvénnyel rendelkező országokban egyáltalán nincs vagy csak minimális számban fordul elő illegális, a nők számára veszélyes művi terhességmegszakítás, addig a jogi megszorítások növelik a nem biztonságos beavatkozások, illetve az abortuszturizmus mértékét.

Vagyis a jogi keret nem az abortuszok számát befolyásolja, hanem az abortuszok biztonságát.

Magyarországon is virágzik az abortuszturizmus

Dr. Christian Fiala, bécsi szülész-nőgyógyász egy korábbi interjúban elmondta, hogy hetente 2 és 10 között van azoknak a magyar nőknek a száma, akik náluk jelentkeznek terhességmegszakításra, és úgy érzékelik, a számuk egyértelműen növekszik. Elsődlegesen a Magyarországon nem engedélyezett gyógyszeres megszakítás miatt mennek, de mint mondta, egyre többen a művi abortusz miatt. Ennek oka véleménye szerint, hogy bár azt Magyarországon is el tudják végeztetni, de Ausztriában nem kell kötelező tanácsadásokra járniuk, megkapják a kellő tiszteletet, amit otthon sokszor nem, és normális bánásmódban van részük. Magyarországon gyakran kerülnek megalázó helyzetbe, és ezért még fizetniük is kell.

Írországban például a szigorú törvény folyományaként minden évben több mint 6000 ír nő utazik az Egyesült Királyságba, hogy terhességét megszakíttassa. Ahogy az abortuszhoz való hozzáférés jogi korlátozása nem csökkenti a művi terhességmegszakítások számát, ugyanúgy igaz ennek fordítottja is:

a megengedő normák nem növelik az ország abortuszrátáját.

Európában, ahol az abortusz általában legális, a legkevesebb terhesség-megszakító beavatkozást végzik, míg az ellenpólust képező Afrikában a szabályozás megszorító, mégis több abortusz elvégzésére kerül sor, ezek többsége azonban nem biztonságos körülmények között zajlik.

Bár Lengyelország a minap leszavazta az abortuszt teljesen ellehetetlenítő törvény elfogadását, így is az egyik legszigorúbb abortusztörvénnyel rendelkezik Európában, amelynek eredményeképpen becslések szerint

évi 80 - 180 ezer tiltott abortuszt végeznek, ezzel jelentős veszélynek kitéve a nők életét és egészségét.

Sok lengyel nő a szomszédos országokba utazik abortuszt végeztetni. Ráadásul Lengyelországban az abortusztörvény ellenére nem nőttek a termékenységi mutatók, de még csak nem is stagnáltak, hanem a szigorú jogszabály 1993-as bevezetése óta folyamatosan csökkennek.

A cikk szerzőjét már Facebookon is követheted

Érdekes adalék, hogy a terhesség megszakítására szociális válsághelyzetre hivatkozva a kelet-európai országokban az esetek 90%-ában kerül sor, míg ugyanez az indok az észak-európai régióban csak az esetek 60%-ában szerepel.

Tüntetés az abortusztilalom ellen Lengyelországban - a vállfák az illegális abortuszt szimbolizálják Forrás: AFP/Wojtek Radwanski

Dr. Spronz Júlia azt is elmondta, hogy az abortuszok számának csökkenéséhez a fogamzásgátlás tömeges és általános hozzáférhetőségére és a modern szexuális felvilágosítás elterjedésére lenne szükség. A gyerekvállalás feltételeinek javítása, például bölcsődei hálózat kiépítése, alternatív munkavállalási formák lehetővé tétele, az abortuszok igénybe vételét nem befolyásolják komolyabb mértékben, inkább a népességnövekedést motiváló eszközök.

Az észak-európai példa azt mutatja, hogy a születések száma ott nő, ahol a nemek egyenlősége ténylegesen megvalósul,

míg az abortuszokat megengedő szabályozás mellett is hatékonyan lehet visszaszorítani értéksemleges, de informatív szexuális felvilágosítással, a hatékony fogamzásgátló módszerek és sürgősségi fogamzásgátlókhoz való korlátozásmentes hozzáférés biztosításával, valamint biztonságos, jogszerű és mindenki számára elérhető abortusz szolgáltatásokkal.

Dr. Christian Fiala, bécsi szülész-nőgyógyász

"Az abortuszról szóló párbeszédnek arról kell szólnia, hogy miért döntenek a nők az abortusz mellett. És erre nagyon egyszerű a válasz. A nők azért választják ezt a megoldást, mert átgondolták, és arra jutottak, hogy a jövőbeli gyereket nem képesek felelősségteljesen felnevelni. Vagy már van gyerekük, vagy egyedül vannak, vagy a férjük beteg, de nem megy egyszerűen, MOST nem tudják vállalni. És ha a társadalmat ez nem érdekli, azzal nem segít."