Ha egy nő Magyarországon szülés után rövid időn belül vissza szeretne menni dolgozni, több tényezővel is meg kell küzdenie. Egyrészt ott vannak az ismerősök, ne adj' isten rokonok, akik mindig mindent jobban tudnak és előre megjósolják, hogy az anyuka "felelőtlen" viselkedése a gyerek egész későbbi életét megpecsételi majd. Másrészt, még ha a család segítőkésznek is bizonyul, ott van a nem túl rugalmas hazai munkaerőpiac, ami nem sok jóval kecsegtet a gyerekes anyukák számára.
Megeshet, hogy az anyuka a meglévő munkahelyén nem tud ugyanabba a pozícióba visszatérni a szülési szabadsága után, vagy ha új állást keresne, nem talál olyan részmunkaidős, esetleg távmunkás lehetőséget, ami megfelelne az akkori élethelyzetének.
Egy felmérés szerint a családalapítás előtt álló nők 49 százaléka retteg attól, hogy probléma adódik a munkahelyén, ha bejelenti, gyermeket vár, 24 százaléknak pedig valóban volt konfliktusa abból, hogy közölte munkáltatójával, állapotos. Beszédes adatok. Lassan érdemes lenne idehaza is tudatosítani azt a gondolatot, miszerint
a karrier és a család nem két egymást kizáró aspektus, hanem egymást kiegészítő fontos összetevője az életnek.
Ezt a következőkben szakértők és érintettek segítségével próbáljuk meg alátámasztani.
Tőlünk nyugatabbra
A legtöbb nyugati országban nem években, hanem hónapokban, sőt van, hogy hetekben mérik a szülési szabadságot, ezzel párhuzamosan pedig több bölcsődei hellyel, és jóval nagyobb arányú részmunkaidős foglalkoztatással segítik a munkába visszatérő nőket. Ausztriában például kilenc hónap a gyes, ami további kilenc hónappal megtoldható, amennyiben az apa marad otthon. Hollandiában pedig a szülési szabadság összesen 4 hónap, amiből legalább egyet a kiírt dátum előtt kell kivenni. Ezekben az országokban számítanak az anyákra a munkaerőpiacon, ezért lehetőséget biztosítanak számukra rugalmas megállapodásokra.
A hazai berendezkedéshez szokva meglepően rövidnek hangozhat például a holland rendszer, a felmérések viszont azt bizonyítják, a rövid szülési szabadság nincs negatív hatással a gyerekek életére. Sőt. Az UNICEF felmérése szerint
a holland gyerekek a legboldogabbak a világon, ezzel párhuzamosan pedig Hollandiában a legmagasabb a részmunkaidőben dolgozó, gyereket nevelő nők aránya is.
A kismamák 86 százaléka heti 25 órában dolgozik, így amellett, hogy karrierjüket is tovább építhetik, marad idejük a családjukra is. A statisztikák pedig arról árulkodnak, hogy ott a legboldogabbak a gyerekek, ahol az anya maga dönthet a munkába állása idejéről.
Szükséges-e a gyerek hároméves koráig otthon maradni?
Deliága Éva gyermekpszichológus szerint: "Nem érdemes kijelenti, hogy mi az ideális. Az lenne a jó, ha az anya és a gyermek igényeit sikerülne összeegyeztetni. Nyilván én is ebben a kultúrkörben nőttem fel, talán éppen ezért is nagyon rövidnek találom a hollandiai szülési szabadságot. De ha egy nő eredetileg is úgy tervezte, hogy korábban szeretne visszamenni dolgozni, és a gyermek is olyan szinten van, hogy képes az anyáról leválni, akkor egyáltalán nem kötelező otthon tölteni a három évet. És egyébként is a legtöbben már csak anyagi okokból sem tudnak három évet otthon maradni, mert a családfenntartáshoz mindkét fél bevételére szükségük van. Azt is gondolom, hogy nagyon sok anyuka választaná, hogy akár a gyerek egyéves korában visszamenne dolgozni, ha lennének olyan részmunkaidős állások, ahol el tudnának helyezkedni."
Anyukák a munkaerőpiacon
Ahogy a nyugati példák is mutatják, nagy felelősség hárul a munkáltatókra is. A hazai munkaerőpiacon azonban ma még túl merev rendszerek működnek, ezért nagyon sok esetben nem tudnak mit kezdeni egy többévnyi szülési szabadságból visszatérő anyukával. Ebből a szempontból a legrosszabb talán a hazai kis- és középvállalatoknál a helyzet, míg a legtöbb nagy, nemzetközi cégnél különféle speciális programokat is kidolgoznak, hogy segítség az anyukák munkaerőpiaci integrációját.
Siska Katalin humán erőforrás ügyvezető igazgatóként dolgozik a Groupama Biztosító budapesti központjában. Tapasztalatai szerint a náluk dolgozó nők általában nem használják ki teljes egészében a hároméves szülési szabadságot, a legtöbben nagyjából másfél-két év múlva visszatérnek a céghez. Katalin hangsúlyozta, hogy vállalatuknál kiemelten figyelnek arra, hogy a dolgozót a szülési szabadság alatt se zárják ki a cég életéből: holnapjukon külön baba-mama oldalt üzemeltetnek, ahonnan bárki könnyedén informálódhat a céges hírekről, eseményekről, utóbbiakon pedig természetesen az anyukákat is szívesen látják.
A legtöbb anyukát aggasztó problémára is dolgoztak ki céges policyt:
amíg egy anyuka a szülési szabadságát tölti, a helyére kizárólag határozott idejű munkaszerződéssel vesznek fel új dolgozót, annak érdekében, hogy a visszatérő munkaerőnek ne azzal kelljen szembesülnie, hogy valaki már betöltötte a helyét.
Mindehhez Katalin hozzátette, hogy természetesen előfordulhat, hogy ha valaki hosszabb időt tölt otthon, addig a vállalatban átszervezések, átalakítások történnek, ami esetleg az anyuka munkakörét is érinti. Ilyen esetben azonban mindig az az első, hogy a visszatérő anyukának az előzőhez hasonló pozíciót igyekeznek keresni mind szakmailag, mind bérben.
Jó tanács az anyukáknak
"Mindenképpen azt tudnám javasolni az anyukáknak, hogy legyenek aktívak, és ha túl vannak az első félév nehézségein, keressék meg azokat a munkahelyi kontaktszemélyeket, akik hozzájuk közel állnak, hogy akár informálisan is, de kicsit visszakerüljenek a cég a vérkeringésbe" - tanácsolja Siska Katalin.Katalin véleménye szerint a karrierépítésnek és az anyaságnak egyáltalán nem kell kizárnia egymást, a sikeres megvalósításhoz viszont több tényezőnek is jól kell együttműködnie:
" Az eredmény nagyban függ attól, hogy az anyuka mennyire akarja és tudja jól menedzselni a családi és munka elfoglaltságokat, mennyire elkötelezett a munkavégzésbe való visszatérés mellett. Ennek támogatásában fontos kérdés, hogy tud-e neki segíteni a család. Ha valaki komplexebb pozíciót tölt be nagyobb felelősségkörrel, akkor több időt és energiát fog elvenni a munka, aminek eredménye, hogy az otthoni feladatokra lehet, hogy kevesebb ideje jut. Ha ilyen helyzetben van egy férj, vagy vannak nagyszülők, akik segíteni tudnak, akkor várhatóan könnyebb lesz összehangolni a két oldalt. De nem szabad megfeledkezni a harmadik tényezőről sem, hogy a cég mit tud segíteni az anyának, mennyire családbarát a munkahely. Az anyukáknak nagyon nagy segítség, ha rugalmas munkaidőben, részmunkaidőben, vagy akár home office-ban dolgozhatnak. Véleményem szerint mind a három tényező kell ahhoz, hogy a karriert és az anyaságot sikeresen össze lehessen hangolni."
Sára, 35 éves, egy kislány anyukája
"Én anno azt terveztem, hogy a gyerek 2 éves koráig otthon maradok vele. De kaptam egy olyan munkaajánlatot, ami valószínűleg egyszer van az ember életében, ezért 16 hónapos korában visszamentem. Egy napunk volt a bölcsibe beszoktatásra, kellett a gyors beállás. Mivel a gyereket is úgy nevelem, hogy jól és hirtelen tudjon alkalmazkodni, ezért nem drámáztam, úgy kezeltem, mintha ez így lenne természetes. Ezért a lányom is jól vette a kanyart, egy nap alatt beszokott. Szívesen maradtam volna otthon két évig, de nem bántam meg, hogy visszajöttem. Szerintem az első 14 hónapot töltse otthon az anya, legyen ott az első önálló lépésnél, mikor elindul, és legyen ott, hogy a csemete neki mondhassa ki: "Mama!" De utána (legkésőbb kétévesen), ha valakinek fontos a karrier, hogy ne írják le, és ne essen ki a köztudatból, irány vissza dolgozni. Egy idő után vágysz is arra, hogy felnőtt emberek között legyél. Sokat dolgoztam, de jó szervezéssel mindig én tudtam menni a gyerekért. Szerencsére nem beteges, ezért nem hiányzom a munkából sokat emiatt. Plusz segítenek a nagyszülők, fontos a jó háttér. De egyébként kétéves kora óta behordom a munkahelyemre is, ha egy-egy napot nem tudok megoldani másképp, ezért megtanult alkalmazkodni a felnőtt munkahelyi légkörhöz is. Szerencsére olyan helyen dolgozom, ahol nem diszkriminálják az anyákat, még a home office-t is alkalmanként elnézik."
Apa dolgozik, anya babázik?
Ahhoz, hogy egy nő a munkahelyén és a családban is képes legyen helytállni, bizony az apukák segítségére is szükség van. Idehaza még mindig az a természetes, ha az anyák maradnak otthon a gyerekekkel, hiszen - gondolják sokan - a szülés, a babázás úgyis "női dolog". Holott egy gyerkőc nevelésében mind a két szülőnek részt kellene vennie.
Majsai László pszichopedagógus, a Life.hu szakértője szerint van egy élő, rossz beidegződés a férfiakban, miszerint a gyermeket első éveiben kizárólag az anyukája képes gondozni, ellátni, mert az anya mindezt ösztönösen teszi, hiszen a nőknek nagyobb a türelmük és a toleranciaszintjük. Ebből kifolyólag gondolják úgy, hogy a kicsi etetése, tisztába tétele, tanítgatása, szórakoztatása mind-mind női feladat.
Továbbá hazánkban a családfenntartói szerep jogának kizárólagos birtoklása és ezen társadalmi elvárásnak való megfelelési kényszer is mélyen gyökerező, már-már kőbe vésett törvény, ami nagyban megnehezíti a "gyeses apukák" helyes megítélését.
A szakértő szerint erre a gondolatmenetre egy újabb tévhit is rátesz egy lapáttal: sokan hiszik azt, hogy az újszülötteknek, a néhány hónapos babáknak kizárólag csak az anyukájukra van szükségük, és kételkednek benne, hogy egy férfi képes ellátni az anyuka szerepét, és egyáltalán abban is, hogy erre önszántából hajlandó lenne. Dogmákból és berögződésekből tehát nincs hiány.
Majsai László azt mondja, hogy az egyetlen olyan feladat, aminek a férfiak nem tudnak apaként megfelelni, az - értelemszerűen - a baba anyamellből történő táplálása. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb esetben az anyukák sem végzik tovább - ha egyáltalán szoptatnak - átlagosan 8-10 hónapnál. Tehát az összes többi tevékenységen lehet és kellene is osztozni.
A gyermekek körüli teendők vonatkozásában nem anyai és apai, hanem szülői feladatokról kell beszélnünk.
Nincs mese, a megoldás a munkamegosztás!
A Life.hu szakértője szerint a legideálisabb munkamegosztás a gyermek sikeres értelmi és érzelmi fejlődésének szempontjából a munka tényleges megosztása lenne, 50-50 százalékban. A fele-fele alatt azt értjük, hogy minden területen (a gyermek ellátásában, gondozásában, fejlesztésében, a játékban, a szórakoztatásban, a családfenntartásban, az anyagi jólét biztosításában) mindketten - mennyiségben és minőségben azonos szinten - vegyenek részt a szülők.
Csak reménykedni tudunk, hogy ez a jelenleg inkább idealizált megközelítés hamarosan reálissá válik majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.