Az emberek igen előítéletesek, akár tudtukon kívül is. Már akkor sok családnál beindul a veszély jelzés, ha egy páréves kislány autókkal játszik és keményen ellenáll a rózsaszín, csillogós dolgoknak, egy kisfiú pedig babázik, és előszeretettel hordana otthon szoknyát. Ez azonban csupán a keresgélés időszaka, a nemhez igazodás folyamatának első lépcsője.
Amikor egy kisfiú félősebb, nyafogósabb, netán szívesebben táncol, mint focizik, egyből felmerül a meleg-gyanú.
Mit nevelnek ebből a gyerekből? Túl megengedőek, azért ő mégis csak lány/fiú!
A homoszexualitás betegség voltát, örökletes vagy alkati jellegét mindez idáig nem sikerült bizonyítani. Kromoszomális és hormonháztartásbeli zavarokban egyaránt keresték a magyarázatot, de nem sikerült megtalálni. Az egyértelmű biológiai okok hiányát minden kétséget kizáróan érzékeltetik a homoszexualitás történelmi-társadalmi összefüggései. Az ókor kultúrállamaiban az azonos neműek szerelme tömegméretű volt, illetve párhuzamosan létezett a heteroszexualitással. Afrika és Ázsia népeinél koronként igen változó volt a helyzet. Napjainkban a biszexualitás a férfiak körében meglehetősen gyakori. A. C. Kinsey nagyszabású felmérése azt mutatta, hogy a 40 éves amerikai férfiaknak 37%-a legalább egyszer részt vett élete során homoszexuális kalandban, s a nőknél is magas ez az arány. A vizsgálat kizárólagos homoszexualitást a férfiak 4%-ánál, a nők kevesebb, mint 1%-ánál talált. - Buda Béla: A szexualitásról c. kiadott előadásai nyomán
Amikor az idilli családi kép mögött egy boldogtalan, meleg férj rejtőzik
Biztosan te is találkoztál már olyan férfival, akinek stílusa, gesztusai, úgy összességében a lénye azt sugallta, hogy az illető a saját neméhez vonzódik. Aztán, amikor kiderült, hogy az úr "boldog" házasságban él, akkor összezavarodtál, és elhessegetted az előbbi buta gondolatot, hiszen egy nős férfi nem lehet meleg?! Pedig de mennyire, hogy lehet! Olyannyira, hogy egyes adatok szerint a meleg férfiak legalább 80%-a nővel házasodik meg, és feleséggel az oldalán alapít családot.A homoszexualitást nem lehet kinevelni, csupán elnyomni.
A szülő magatartása nagyban befolyásolja, hogy a serdülő gyermek miként dolgozza fel és éli meg azt a felismerést, hogy a saját neméhez vonzódik. Amikor önmagán is észreveszi, hogy az öltözőben másként tekint társaira, hogy a társadalmi normáktól eltérően érzések, vágyak kerülnek benne felszínre, nos, ekkor nagyon nehéz helyzetbe kerül. Egy olyan családi légkörben, ahol a „buzizás" mindennapos, szinte esélytelen, hogy ezt nyíltan a család tudtára adja. Sőt, emiatt – no meg a homoszexuálisok megítélése miatt - az is előfordulhat, hogy megpróbálja ezt mélyen elásni, és rákényszeríteni magát a hagyományos és elfogadott társas kapcsolatokra. Ennek következménye vagy egy életen át tartó feszültség, önfeladás és boldogtalanság, vagy egy hirtelen jött „pálfordulás" – akár családos emberként.
Egy 29 éves férfi
Már egész fiatalon éreztem, hogy a fiúkhoz vonzódom. A szüleimnek azonban csak akkor mertem elmondani, mikor már különköltöztem. Anyukám jól fogadta, de apukám azt mondta, hogy többé nem vagyok a fia. 6 éve nem láttam és nem is beszéltem vele.
Győri Szilvia szexuálpszichológus, a Life.hu szakértője a témával kapcsolatban elmondta, hogy a legtöbb szülőt hidegzuhanyként éri, amikor kiderül: gyermeke meleg.
A szakember szerint, amennyiben egy erős bizalmi viszony van a szülő és a gyerek között, jó eséllyel ez a hír sem lesz meglepetés, azonban a többség inkább szégyenkezik, titkolózik, fél, hogy ha színt vall, csak negatívan ítélheti meg a család. Vannak szülők, akik azonnal elutasítják a hírt, azt gondolják, ez csak valami tévedés lehet, az ő gyerekük nem lehet meleg. Úgy érezhetik, nem is ismerik gyereküket, vagy azt, hogy ez a gyerek nem is az az ember, akit eddig ők szerettek. Azonnal aggódni kezdenek, hogy ha ez nyilvánosságra kerül, mit szólnak majd a testvérek, a rokonok, a szomszédok, az iskolatársak, a tanárok, a kollégák. Félnek a szégyentől, az előítéletektől, ugyanakkor gyereküket is féltik mindettől, vagy akár attól is, hogy például fizikai bántalmazás érheti őt. Vannak, akik magukat hibáztatják. „Biztos rosszul neveltem! Hol ronthattam el?"
Barbra Streisand terrorban tartotta homoszexuális gyermekét
Barbra Streisand tökéletes anyának és feleségnek tűnik, de ez csak a látszat. Azt állítják ugyanis a 75 éves színésznőről, hogy szinte egész életében terrorban tartotta gyerekét, és megtiltotta neki, hogy felvállalja a másságát. Igaz volna?Azonban az is elképzelhető, hogy a szülő megkönnyebbül, mert bár látta gyermeke hónapokon át tartó szenvedését, küzdelmét, de nem tudta, mi baja is lehet valójában.
Minden szülő mást érez, más módon reagál, de az biztos, hogy a pillanat emlékezetes marad mindkettejük számára.
Amikor fény derül a gyermek nemi hovatartozására, első körben adjunk magunknak időt. Meg kell emészteni a hírt, akkor is, ha ezt nyitottan fogadjuk. Mindenképp tartsuk szem előtt, hogy túl lehet jutni a kezdeti pánikon, elutasításon, rossz érzéseken, félelmeken.
Sokaknak segít, ha megbeszélhetik ezt másokkal: más szülőkkel, akik hasonló cipőben járnak, egy jó baráttal vagy egy bizalmas kollégával, aki meghallgat bennünket, de akár pszichológushoz is fordulhatunk. Érdemes tájékozódni a témában, ez egyfajta biztonságot is ad: abszolút nem vagyunk egyedül. Ha nyitottak, támogatóak, empatikusak vagyunk, a gyermekünk is egyre több mindent fog megosztani velünk az érzéseiről; hogyan és mikor jött rá, hogy meleg, milyen kapcsolatai, barátai vannak, akikről esetleg eddig nem tudtunk.
Szilvia fontos dologra hívja fel a figyelmet
"Az idő előrehaladtával, érdeklődő, befogadó hozzáállással egyre inkább nyitottak leszünk szülőként is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.