Generációk
Veteránok: 1920-1939 között születtekÉrdekes tény, hogy a Z-k között jóval több esetben mutatnak ki hiperaktivitást, figyelemzavart, vagy épp hiányt, mint a korábbi generációk esetén – sőt ez az alfáknál még határozottabban van jelen. Természetesen eredhet abból is, hogy jelenleg nagyobb figyelmet kap a gyermekek kirívó magatartásának és óvodai, iskolai teljesítményének hátterére. Ám érdekes összefüggés mutatkozik a korai és igen intenzív digitális élet, valamint az idegrendszer érzékenysége között.
Ami bizonyos, hogy a mai tinédzserek információéhségét lényegében képtelenség kiszolgálni, melyben elsősorban nem minőségi, mind inkább mennyiségi tényező játszik közre. Továbbá a figyelmüket is nehezebb felkelteni, lekötni.
Ez eredményezi körükben az Instagram listavezető népszerűségét; a kép rövid idő alatt, rengeteg információval, ingerrel szolgál.
Hatalmas trendváltozásokat látunk évről évre a fiatalok csatornahasználati szokásában. Egyrészről a tizenévesek nyitottsága, másrészt a technológiai lehetőségek és alkalmazások bővülésének eredményeként
A kutatás* eredménye azt mutatja, hogy a 18 év alattiak 92%-a rendelkezik Instagram-fiókkal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is végigpörgetik a képmegosztó oldalt. Az aktivitásuk másban is megmutatkozik; több embert követnek, többet és gyakrabban posztolnak az idősebb generációknál.
A középiskolások közel fele több mint 200, 16%-uk pedig több mint 500 profilt követ.
Ennyi képet valóban nehéz lenne napi egy bejelentkezéssel átnézni. Jelenleg a fiatal generáció 95%-a csak fotót posztol, a videók megosztása ezen a platformon egyelőre még kevésbé népszerű.
A gyors és impulzív világukban a képek a meghatározók. A fotókkal való kommunikáció az ő vívmányuk, melyet remekül kiszolgál az Instagram. Számukra a képeknek elsősorban nem esztétikai, inkább önkifejező értéke van.
A legnagyobb arányban barátokat, ismerősöket, hírességeket, sztárokat, bloggereket és vloggereket követnek. A legnépszerűbb tartalmak közt egyaránt megjelenik a divat, az életmód, a filmek, az IT és a gamer. Ez megfelel a Z generáció fiatalabb tagjai érdeklődési körének, tehát nem meglepő, ahogy az sem, hogy a feltöltött és kedvelt képek zöme szelfi. Ebbe a sorba tartoznak még a barátokkal közösen készült, személyes fotók, valamint a város- és tájképek is. Mondhatjuk, hogy a Z-k azok, akik a leginkább kihasználják a technika adta lehetőségeket, így a kezeik közül kikerült fotók java része szerkesztve, retusálva, filterezve van.
A 18 év alatti fiatalok körében a lányok uralják az Instagramot. Ők használják a legtöbben és legtöbbször ezt az alkalmazást.
A kutatási eredményekből is látszik, hogy a fiatal közönség mennyire Instagram-, illetve kütyüfüggő. Sokszor ma már a kép az első, azaz elegendő magát a látványt megmutatni
A Z generáció tagjai, a legkisebb esetben hoznak döntést racionális alapon. Választásuk emocionális alapú. Követik az Intsagramon a sztárokat, ismert embereket, a vloggereket, és egész egyszerűen hagyják, hogy ők előszűrjék számukra a különböző termékeket, szolgáltatásokat, sőt, gyakran a közérdekű információkat is. Sajnos azonban tudjuk, hogy az ilyen fajta hirdetések nem a valódi minőséget, és ár-érték arányt jelenítik meg, a szubjektív véleményekről nem is beszélve. A Z generáció tehát még nem mondható tudatos vásárlónak.
Míg régen a színészek, ismert emberek előnyös oldalát láttuk csupán és ez állt előttünk példaként, úgy a Z-k számára ez teljesen megfordult. Azok, akiket követnek a képmegosztó oldalon, tudatosan törekednek arra, hogy egy intimebb, közelibb oldalukat is megmutassák.
Az információéhségben szenvedő potenciális közönség számára semmi sem lehet elég személyes;
már nem elég egy reggel, ágyban lőtt szelfi, akár fürdés, féktelen buli közben is kell képet készíteni. Kérdés, hogy ez a fajta kitárulkozás milyen példával szolgál a tizenéveseknek. Nem biztos, hogy teljes mértékben képesek átlátni, hogy az, amit egy közszereplő, celeb Insta-oldalán látnak, az nem mindig a valóság, sőt.
Megjósolni sem lehet, hogy a mostani középiskolás Z-k milyen felnőttekké is fognak válni, de az biztos, hogy egy teljesen új világnézetet és kommunikációs vonalat hoznak magukkal.
* Az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria online kutatása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.