Eltűnt, elrabolt gyermekek - Megelőzhető, vagy csak a szerencsén múlik?
Azt hiszed, hogy a te gyermeked nem menne el egy idegennel? – Lehet, hogy tévedsz, ez pedig akár az életébe is kerülhet. Évente több mint 100 gyermek tűnik el nyomtalanul. Elszöktek, elrabolták őket, tragédia áldozatai lettek? Ezekre a kérdésekre csak nagyon ritkán kapunk választ. Mi az, amit szülőként megtehetünk gyermekeink védelmében?Az eltűnési ügyek felgöngyölítésében komoly segítséget jelenthet a közösségi média és az emberi összefogás.
Az Eltűnt emberekért közösség öt éve van jelen a Facebookon, hogy segítséget nyújtson az eltűnt személyek megtalálásában. Mára több, mint 80.000 követőjük van, tagjaik száma folyamatosan bővül. Két platformon, összesen heten dolgoznak. A munkáját mindenki önkéntesként, szívből végzi. Az oldal egyik munkatársa, Csordás Melinda mesélt kétségbeesett családtagokról, az eltűnések okairól és az előkerülési statisztikákról.
A megkeresések jó része családtagoktól érkezik. Arra is volt már példa, hogy maga az eltűnt vette fel velünk a kapcsolatot, és megkért minket, hogy vegyük le az eltűntek közül, mert épségben van, de nem szeretné, ha megtalálnák. Nagyon sok kétségbeesett szülővel beszélünk nap mint nap, sokan önmagukat okolják, amiért gyermekük elszökött vagy épp nem akarja tudatni velük, hogy merre jár, mit csinál. Emellett nagyon sok tini csupán „Like” gyűjtés vagy egy kis „hírnév” miatt tűnik el pár napra.
Melinda tapasztalatai alapján az eltűnések legfőbb okaként az emberek – szülő-gyerek, barát, testvér - közötti akadozó kommunikáció, valamint ennek hiánya emelhető ki.
Az előkerülési arányokról nem vezetünk statisztikát. Visszajelzést nem minden esetben kapunk, sokszor a hatóságoknak sem jeleznek vissza, ha megkerült az eltűnt személy. A fiatalok jórészt épségben előkerülnek, az idősek többnyire önkezűleg vetnek véget az életüknek. Ennek oka lehet a kilátástalanság, magány, betegség. Kiskorúaknál gyakran előfordul, hogy az egyik szülővel közösen menekülnek el az otthonukból, mivel családon belül erőszak esete áll fenn. Ilyenkor szükséges bevonni a rendőrséget, amelynek pótolhatatlan szerepe van az eltűnt személyek megtalálásában.
Lássuk most, hogy maga a rendőrség hogyan is nyilatkozik a témáról.
Az Országos Rendőr-főkapitányság 2017-es adatai szerint az eltűnés miatt elrendelt körözések száma gyermekkorúak esetében 3117, fiatalkorúak esetében pedig 15907 volt. Ez az ijesztően magas szám azonban nem azonos az eltűntek számával. Kiskorúak esetében a körözések magas számát jellemzően a gondozási helyükről engedély nélkül távozott vagy oda az előírt időben vissza nem térő kiskorúak száma eredményezi. Előfordul, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a kijelölt gondozási helyéről – így ahányszor megszökik az illető, az annyi körözés elrendelését jelenti.
Az eltűnt kiskorúak mintegy 30 százaléka a bejelentés megtétele után 1 napon belül, újabb 30 százaléka a bejelentés után egy héten belül, míg 35 százaléka 1 hónapon belül előkerül. A fennmaradó 5 százalékba tartoznak azok, akiknek a hatóság vélelmezi a tartózkodási helyét, csak egyéb okból nehézkes a felkutatásuk (például külföldön tartózkodnak, bújtatják).
Az ORFK sajtóosztálya, Melinda véleményével egyező álláspontot képvisel és kiemeli, hogy a gyermekek eltűnésének megelőzésében kiemelkedően fontos a szülő és gyermeke közötti bizalmi kapcsolat. Nagy figyelmet kell fordítani a gyermekek meghallgatására, a velük való rendszeres kommunikációra. Ez a kialakult kapcsolat a kamasszá válás időszakában különösen fontos, amikor a gyermekek igyekeznek a szülői kontroll alól kivonni magukat és dominánssá válhat a kortárs csoportok hatása.
A témával kapcsolatban Csernák Krisztina pszichológust, a Life.hu szakértőjét kérdeztük.
Statisztikai adatok szerint ma Magyarországon az eltűnt gyermekek 85%-a intézetből, a fennmaradó 15% pedig családból tűnik el. Az intézetekből eltűnt gyermekek nagy része szándékosan szökik el, és többnyire pár órán, napon belül megkerül. Javarészt származási családjukhoz szöknek haza, oda, ahonnan a hatóságok kiemelték őket. Mások kortársakkal bandáznak és esetenként bűncselekményeket is elkövetnek. Harmadrészt a gyanútlan, intézetben nevelkedő lányokat jobb életet ígérve elcsábítják, és szexmunkára kényszerítik.
A családból eltűnt gyermekek esetében a konfliktuózus családi légkör, a rossz egzisztenciális körülmények adhatják a fő alapot.
Az eltűnések hátterének megértésénél valóban érdemes segítségül hívnunk a családot. A pszichológia transzgenerációs hatásnak nevezi azokat a viselkedési mintákat, melyeket felmenőinktől örököltünk. Sok eltűnt gyermek esetében már ennek következtében alapvető sérülések történtek: a szülő például maga is szerhasználó, összeütközésbe kerül a hatóságokkal, elhanyagolja gyermekét, így az később maga is fogékonnyá válik a hasonló életmódra.
Léteznek azonban rendezett, jól szituált családok is, ahonnan mégis elszöknek a gyermekek. Ezen családok „zárt" struktúrával rendelkeznek: kifelé rendben lévőnek mutatkoznak, de belül érzelmi problémák vannak jelen.
Az első életévek a legmeghatározóbbak! Szülőként nem mindegy, mennyi időt és energiát „teszünk bele" az első három évbe.
A bizalmi légkör megteremtése és biztosítása később is létfontosságú.
Töltsünk minél több minőségi időt a gyerekkel és válasszunk olyan elfoglaltságokat, melyek pro-kontra örömet okoznak. Ha megvan a bizalmi légkör, könnyebben beszél az őt érintő érzésekről, történésekről is. Tudatosítsuk benne: mindenki hibázhat. Ha volt is egy rosszabb lépése, nyugodtan beszélhet róla, ugyanakkor a rá háruló következményeket viselnie kell, de az ügyek elrendezésében szülőként álljunk mellette. Sok gyermek a következményfélelem miatt szökik el!
Mivel az elszökés mind a gyermek, mind a szülő számára felfokozott érzelmi állapot, hazakerüléskor a higgadtságnak, a szélsőségek mellőzésének nagy jelentősége van. Az érzelmek lecsengése után jó, ha az okok feltárása minél hamarabb megkezdődik. A következő lépés annak megértése, mit élt át a gyermek és a szülő az eltűnés kapcsán. Végezetül a következmények felgöngyölése (pl. anyagi kár, hatósági tárgyalások) történjék meg.
A világháló, azon belül a közösségi háló torz képet mutat. Mindenki a legelőnyösebb formáját közvetíti. Mindez a gyermekek számára különösen nagy veszélyeket rejt: elhiszik, hogy a másik makulátlan, sikeres, gazdag, boldog. Egyfajta irigység, versengés is belép, és mert ő is szeretné tartani azt a „színvonalat", amit a kortárs képvisel, lopásokba és egyéb deviáns cselekményekbe sodródhat.
A közösségi háló mindazonáltal a határokat is fellazítja. A fiatalok szexualitáshoz való viszonya alapjaiban torzul: azt hiszik, normális, ha mindent megmutatnak. Ez viszont a bullying jelenségéhez (kortárs zaklatás, bántalmazás) is vezethet, amire szintén az elszökés gondolata lehet a megoldás a serdülő számára.
Félelemkeltés helyett létfontosságú a sok-sok beszélgetés, és annak feltárása, hogy a közösségi háló nem a valóság! Itt is fontos a szülői minta: mit és mennyit böngészik ő maga. Állapodjanak meg a határokban: mik azok a tartalmak, melyeket megnézhet, s mik azok, melyeket megoszthat magáról a gyermek. Másrészt éljünk át közösen minél több olyan szituációt, ahol nincs a kézben telefon.
Magyarországon évente 50-100 gyermek tűnik el hosszabb időre, vagy véglegesen. Akiknek holtan találják meg a gyermekét, a gyász természetes, összetett állapotát élik meg. Mivel a haláleset váratlanul és rendkívüli módon történt, a trauma-, és gyászfeldolgozásban érdemes szakember segítségét kérni. A szülőket ilyenkor különösen kínozza az önvád, az önhibáztatás, a „hogyan csinálhattam volna másképp?" érzése.
Ha a gyermek évek múltán sem kerül elő, de haláláról sincs bizonyíték: egyfajta elhúzódó gyászfolyamat következik be.
A szülőkben a reménykedés – kétségbeesés váltakozik, kapcsolataik beszűkülhetnek, hisz mindent a gyermek keresésének rendelnek alá. A krónikus gyász ismérvei: a gyermek szobáját, holmijait évek múltán is érintetlenül hagyják, étkezéskor megterítenek neki. Ez esetben elengedhetetlen szakember bevonása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.