Nézd meg, hogy élnek a világ legszegényebb családjai: fotók

Anna Rosling Rönnlund az elmúlt 15 évet azzal töltötte, hogy kézzelfoghatóvá és könnyen elérhetővé tegye a globális szociális adatokat. Megpróbált egy olyan ötlettel előállni, amely a színes diagramoknál jóval szemléletesebben mutatja be a világ különböző pontjain élő emberek életszínvonalát. Egy csapat fotós 50 országban, több mint 264 otthonban töltött el egy-egy napot, beszélgettek a családokkal, és rengeteg képet készítettek. Így született meg a „Dollár utca”, ahol a házszámok jelölik a családok havi bevételét – 27-től egészen 10098-ig tart a számozás. Nézzünk meg pár példát most a legkisebb számokra, azaz a legszegényebb családokra. A következő héten pedig bemutatjuk a leggazdagabbakat.

A Butoyi család Afrikában, Burundiban él. Imelda 41 éves, földművesként dolgozik. Négy gyermeke van, ebből az asszony hármat nevel egyedül: Patrick (13), Eric (7), Landri (4). Egyetlen lánya, Chantal (9) a távoli nagybátyjával él. Imelda hetente 60 órában dolgozik. A család egy 2 szobás házban él már öt éve, amelyet maguk építettek. Se áram, se víz nincs benne, vécéjük a házon kívül található. A család, bevételének 80 százalékát élelmiszerre költi. Fával fűtenek, így Imelda hetente átlagosan 14 órát tölt tűzifakereséssel és -aprítással. A családnak nincs jövőbeli perspektívája, bár álmuk egy összkomfortos ház megvétele. Kattints a képre a galériáért!

A Chowdhury család Indiában, Nyugat-Bengáliában él. Suresh 40 éves, gyümölcsválogató, 84 órát dolgozik egy héten. Felesége, Basanti, 30 éves, ő otthon van négy gyermekükkel. Két fiuk, Laxman (10) és Sarinder (6), valamint két lányuk, Rekha (7) és Rashmi (3) van. Egyik gyerek se jár iskolába. A 6 tagú család egy egyszobás kis házában él, mely barátaik segítségével, kb. 10 éve épült. Nincs benne se áram, se víz, se vécé. A legközelebbi vízforrás 2,5 km-re van.

Jövedelmük közel 100 százalékát élelmiszerre költik, így a jobb jövő reményében pénzt félretenni képtelenek. Egyetlen „modern” tulajdonuk a telefonjuk. Álmuk az, hogy egyszer majd saját földet vásárolhassanak, vagy legalább egy kútjuk legyen a ház közelében. Kattints a képre a galériáért!

A Raju család Ázsiában, Mianmarban él. Raju (81) és sógora, Myat Ang (60) rizsfarmerek, 17 éves unokája pedig alkalmi munkás. A 8 fős család többi tagja nő, így ők otthon vannak. A férfiak összesen heti 238 órát dolgoznak. A család egy 1 szobás házban él, melyet még Raju és pár barátja épített 55 évvel ezelőtt. A ház közel van a rizsföldekhez, ahol a két legidősebb férfi dolgozik, ami nagy szerencse. Az áram ugyan nincs bevezetve, de autós akkumulátorok segítségével van például világítás. A vizet a közeli forrásból hozzák – ez hetente 30 órát jelent –, a főzéshez pedig fát gyűjtenek – ez Lachmi, a legidősebb nő feladata, mely a háztartással és a ház körüli munkákkal együtt 91 órájába kerül egy héten.

A családi bevétel 90 százalékát költik élelmiszerre, mást nem igazán szoktak venni, épp ezért minimális pénzt félre tudnak tenni. A közeli céljuk, egy új akkumulátor megvétele, de nagy álmuk, hogy egyszer saját földjük lehessen. Kattints a képre a galériáért!

A Kao család Phnom Penhban él. Tuo (46) részmunkaidőben dolgozik az építőiparban heti 15-20 órát. Felesége Touch (49) munkanélküli. 7 gyermekükkel és 3 unokájukkal élnek egy kétszobás házikóban, amit két éve építettek maguknak. A házban van áram, de nincs vécé. A családi jövedelem mintegy 80 százalékát élelmiszervásárlásra költik. Touch heti 7 órát tölt háztartási teendőkkel, és 2 órát vízhordással, valamint a főzéshez szükséges fagyűjtéssel. Félretenni csak minimális összeget tudnak, mivel van egy hitelük, melyet havi 20 kambodzsai riellel törlesztenek (5 dollár). Nagy álmuk, hogy egyszer vehessenek egy normális és kényelmes házat. Kattints a képre a galériáért!