A gyermekkori elhízás nem csak esztétikai probléma

Mikor számít egy gyerek elhízottnak?

Amikor azt szeretnénk eldönteni, elhízott-e a gyerek, több szempontot is figyelembe kell vennünk. Korábban a testtömegindexet vettük alapul, de ez nem mutatott pontos értéket. Napjainkban ehelyett a testtömegindex-percentilis görbe az irányadó, amely kor szerint adja meg a gyermekek normál értékeit. A hangsúly manapság leginkább azon van, mekkora zsírtömeggel rendelkezik a gyerek. Emellett figyelembe vesszük a folyadék és az izomtömeg mennyiségét is.

Magyarországon milyen az elhízott gyermekek aránya?

Az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott a túlsúlyos gyerekek száma hazánkban. Az Európai Unióban 12 millió gyerek elhízott. Az EU tagállamai közül nálunk a legelhízottabbak a nők, a férfiak pedig a negyedik helyet foglalják el az elhízott nemzetek ranglétráján.

Mi áll a nagymértékű elhízás hátterében?

Az elhízások 1–3%-áért tehetők felelőssé organikus, azaz szervi okok. Ilyen lehet például egy-egy hormonális elváltozás vagy genetikai probléma. A fennmaradó 97–99%-ban a mozgáshiánnyal összefüggő életmód, valamint a nem megfelelő családi és táplálkozási minták vezetnek az elhízáshoz. Ezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy inkább a helytelen életmód a hibás, nem a genetika.

Miért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a gyerekkori elhízás kezelésére?

Elsősorban azért, mert szoros kapcsolata van a felnőttkori elhízással. Aki csecsemőkorban elhízott, 25%-os valószínűséggel lesz elhízott felnőtt. Ahogy halad előre az életkor, ez az arány egyre nagyobb lesz.

Az elhízás pedig számos betegséghez vezethet. Ilyen lehet az ízületi deformitás, a cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések. Emellett egy sor pszichés kellemetlenséggel is szembe kell nézniük az elhízott gyerekeknek: gyakran csúfolják őket, mert nem tudnak úgy mozogni, mint a többiek. Ez pedig könnyen kirekesztéshez vezet.

Mitől lesz egy csecsemő elhízott?

Szoptatással is túl lehet táplálni a gyerekeket, de inkább a tápszeres babáknál figyelhető meg ez a jelenség. Míg az anyatej védelmet biztosít a későbbi elhízással szemben, a tápszerek magasabb fehérjetartalma jelentősen fokozza a későbbi elhízás valószínűségét.

Mire ügyeljünk a hozzátáplálás során?

Ha a csecsemő már az anyaméhben megszokta az egészséges ételek ízeit, csecsemőként könnyebben fogadja el ezeket. Ezáltal a hozzátáplálás is könnyebben fog menni. Fokozatosan vezessük be az új ízeket, egyszerre mindig csak egyet.

Mihez kezdjünk, ha válogatós a gyerekünk?

Mint a nevelésben oly sokszor, a válogatósság kérdésénél is elsődleges a szülői példamutatás. Sok múlik azon, hogy maga a szülő hogyan viszonyul a táplálkozás kérdéséhez.

Ha viszont többször kerül zöldség és gyümölcs a családi asztalra, mint csoki és cukorka, a gyerek ízléséhez az egészségesebb ízek fognak közelebb állni. Amikor a válogatásról beszélünk, fontos végiggondolnunk azt is, hogy szülőként mit engedünk meg gyermekünknek.

Sok szülő bizonyára odafigyel gyermeke táplálkozására, a nagymamáknál viszont nem az egészséges falatok kerülnek terítékre.

Igen, ez pontosan így van. Leginkább az anyák igyekeznek egészséges, tápláló fogásokkal kínálni a gyermekeket. Az apák ezekben a kísérletekben nem minden esetben partnerek. A nagymamák túl gyakran jutalmaznak édességgel, és a szeretetüket csokik, sütik, nyalánkságok formájában tárgyiasítják. Jó lenne, ha meg lehetne őket győzni arról, hogy ezzel a hozzáállással csak ártanak a gyerek egészségének.

Mennyi édességet adhatunk a gyerekeknek?

Tanácsos lenne, ha édesség helyett inkább gyümölcsöt és müzlit adnánk a kicsiknek. Nem tesz jót nekik, ha napi rendszerességgel csokit fogyasztanak. Üdítő helyett pedig 1,5–2 liter szénsavmentes víz fogyasztása ajánlott.

Szülőként hogyan akadályozhatjuk meg, hogy gyermekünk elhízzon?

A gyerekkori elhízásért részben felgyorsult életmódunk is felelőssé tehető. A szülők elfoglaltak, kevés idő jut a minőségi étkezésekre. Egyszerű és gyors megoldás a félkész vagy készételek fogyasztása. Ez azonban hosszú távon kedvezőtlenül hat az egészségünkre. Sok gyereket reggeli nélkül engednek el óvodába, iskolába, ez pedig nem helyes. Az egészséges életmód egyik alappillére az otthon elfogyasztott reggeli. Nem lehet az egészséges reggeli alternatívája az, hogy iskolába menet megáll a család egy boltnál vagy pékségnél, hogy a gyerek kezébe nyomjon egy süteményt vagy egy csokoládét.

Hogyan támogathatja a szülő gyermekét a testsúlycsökkentés során?

Lényeges, hogy a gyerek ne egyedül vágjon neki az új életmódnak. Legyen társa a családból! Legyen valaki mellette, aki támogatja őt! Általában az anyák vállalják ezt a szerepet. Egyrészt azokban a családokban, ahol a gyerek elhízott, többnyire az anya is elhízott. Másrészt a közös programok erősítik a szülő-gyerek kötődést.

Milyen módszerrel kezelik a gyermekkori elhízást?

A gyermekkori elhízás kezelése során sokat segít a gyermek növekedése. Ilyenkor ugyanis változnak az arányok. A célunk ez esetben a testsúly szinten tartása és a zsírtömeg csökkentése.

A helyes táplálkozási szokások kialakítása mellett arra is hangsúlyt kell fektetnünk, hogy a gyerek életritmusának megfelelő mozgásformát találjunk. Hogy kinek mi okoz örömöt és ki hogy tudja az élete részévé tenni a mozgást, az családonként eltérő. Az iskolai testnevelésórákon kívül napi szinten 30–45 perc mozgásra van szükség. A hangsúly a rendszeres mozgáson van.