1. vizsgálat: méhnyakrákszűrés és HPV-teszt
Bármennyire is kínos a nőgyógyászati vizsgálat, évente legalább egyszer muszáj elmenned a szakorvoshoz - bár a méhnyakrák leggyakrabban a negyvenévesnél idősebb nőknél alakul ki, tizennyolc éves kor felett mindenkinek részt kellene vennie az éves rákszűrésen. Egyébként a "hagyományos" szűrés mellett érdemes kérned HPV-tesztet is, amely kimutatja, hogy a szervezetedben jelen van-e a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillomavírus. Persze nem kell azonnal megijedned, ha pozitív HPV-eredményt kapsz, a vírusnak ugyanis körülbelül száz típusa van, amelyek közül csak tizennégynek van köze a daganatos betegségekhez, ráadásul ezek sem minden esetben okoznak bajt.
Mi történik a szűrővizsgálaton?
Nem állítjuk, hogy a mintavétel kellemes érzés, de szerencsére teljesen fájdalommentes - a nőgyógyász először kézzel és speciális eszközökkel vizsgál meg, majd egy pálcika vagy apró kefe segítségével sejtmintát vesz a méhnyak felszínéről. A kenetet a citológiai laboratóriumban elemzik: olyan sejteket keresnek, amelyek rákos elváltozásra vagy a daganatos betegséget megelőző állapotra utalhatnak.
2. vizsgálat: mellvizsgálat és mammográfia
Havonta legalább egyszer, lehetőleg a menstruációdat követő negyedik-ötödik napon végezz önvizsgálatot: a tükör előtt állva először az esetleges látható elváltozásokat keresd, majd az ujjaiddal a hónaljadtól kiindulva aprólékosan tapogasd végig a kebleidet! Ha magától nem jutna eszébe, kérd meg a nőgyógyászodat, hogy a szokásos rutinvizsgálat után a melleidet is nézze meg - ne felejtsd el, 45 éves kor felett kétévente mammográfiás szűrésre is el kell menned!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
A mammográfiás vizsgálat olykor-olykor kellemetlen, fájdalmas lehet: a melleidet ugyanis két sugáráteresztő lemez közé szorítják, majd összesen két-két felvételt készítenek, amelyeken a legkisebb elváltozások is jól látszódnak. Kellemetlenség ide vagy oda, az egészséged érdekében megéri - érdemes a vizsgálatot a menstruációd utáni második hétre időzítened, ilyenkor ugyanis kevésbé érzékenyek a kebleid!
3. vizsgálat: diabéteszszűrés
Tévedsz, ha azt gondolod, hogy a diabétesz az "öregek betegsége". Az egyes típusú és az úgynevezett MODY-cukorbetegség fiatalkorban is kialakulhat, de az elhízással és az egészségtelen táplálkozással összefüggő kettes típusú diabétesz is egyre több harmincas-negyvenes nőt és férfit érint, és akkor még a terhességi cukorbajról nem is beszéltünk! Úgyhogy érdemes időnként ellenőriztetni a vércukorszintedet - főleg akkor, ha gyanús tüneteket észlelsz!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
A terheléses diabéteszvizsgálat tulajdonképpen két vérvételből áll, a teszt azonban csak akkor ad használható eredményt, ha előtte semmilyen ételt nem fogyasztasz: az első vérvétel után vízben oldott szőlőcukrot kell innod, majd két óra múlva újabb vérvétel következik. A két mintából már jól látszik, hogyan reagál a szervezeted a glükózra, a normál vércukor felső határa éhgyomorra 6,0 mmol/l, a szőlőcukros ital után pedig 7,8 mmol/l.
4. vizsgálat: melanómavizsgálat
Havonta egyszer szánj öt percet az anyajegyeid, a szemölcseid és a pigmentfoltjaid átvizsgálására - akármilyen változást észlelsz az alakjukon, színükön vagy méretükön, azonnal fordulj orvoshoz! Évente egyszer egyébként is érdemes felkeresned a bőrgyógyászodat, ha pedig sok anyajegy van a testeden, akár félévente is kérhetsz melanómaszűrést!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
Most aztán nem hivatkozhatsz arra, hogy nincs időd orvoshoz menni, a bőrvizsgálat ugyanis tényleg csak pár perc - a bőrgyógyász egy speciális nagyítóval megvizsgálja az anyajegyek és egyéb elváltozások szerkezetét, alakját és színét. Magánrendelőkben egy összetettebb szűrési módszert is igénybe vehetsz: digitális fényképezőgéppel időről időre minden egyes anyajegyet lefényképeznek, így a legapróbb változást is észreveszik.
5. vizsgálat: csontsűrűségmérés
Gondoltad volna, hogy Magyarországon közel egymillióan szenvednek csontritkulásban? A néma kór (eleinte ugyanis egyáltalán nincsenek tünetei) rengeteg ötvenes-hatvanas éveiben járó, klimaxoló nőt érint: ezért a nőknek ötven, a férfiaknak pedig hatvan év felett kétévente kell csontsűrűségmérésre menniük. Persze fiatalabb korban is érdemes elvégeztetned a vizsgálatot - a megelőzésben segíthet, ha ötévente ellenőrizteted a csontjaid állapotát!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
A csontsűrűség mérésére már itthon is többféle módszert használnak, de szerencsére egyik sem fájdalmas. Az egyik típus leginkább a röntgenvizsgálathoz hasonlít, általában az alkaron végzik: a gép az elnyelt és megmaradó sugármennyiség alapján számolja ki a csontok ásványianyag-tartalmát vagy az ásványi csontsűrűséget, majd az adatokat összeveti az életkoroddal és a nemeddel.Ezekről a vizsgálatokról se feledkezz meg!
1. Vérnyomásmérés: évente két-három alkalommal méresd meg a vérnyomásodat a háziorvosoddal - még akkor is, ha semmilyen tüneted nincs.
Szabó Vanda
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.