Amikor a gyógyszerek már nem használnak - Az allergia lelki okai

Az európai népesség csaknem 30 százaléka küzd az allergiával. Az orvosok szerint a betegség öröklődik, ám a tünetek elsősorban azoknál a személyeknél jelentkeznek, akiknek az immunrendszere túlzott reakciót ad bizonyos anyagok jelenlétére. Ilyen allergén anyagnak számít a por, az állati szőr, bizonyos nehézfémek, vegyi anyagok, gyógyszerek vagy például az olyan növényi pollenek, mint amilyen a parlagfűé is.

Ha valaki egyszer belekeveredik az allergia körforgásába, hamar megtapasztalhatja, hogy a tünetek egészen széles spektrumon mozognak: megállíthatatlanul tüsszögünk, folyik az orrunk, begyullad a szemünk, fulladunk, köhögünk, levegő után kapkodunk, testünket csalánkiütések borítják, megesik, hogy hányingerrel, hasmenéssel küzdünk.

Bosszantó és az életminőséget, ezzel együtt a jó közérzetet, nyugalmat, koncentrációs képességet drasztikusan csökkentő problémával állunk tehát szemben. Így aztán értelemszerűen minden allergiás beteg első kérdése, hogyan küzdhetné le a betegséget. Elsődleges célkitűzésként az orvosok a prevenciót javasolják: próbáljuk elkerülni az allergiát kiváltó anyagokat, adott esetben ne használjunk öblítőt, alapozót, tusfürdőt, irtsuk a parlagfüvet, porszívózzunk gyakrabban. Súlyosabb esetben persze nem elég a megelőzés, ekkor a mai orvostudomány állása szerint immunterápiával és gyógyszerek segítségével szállhatunk szembe az allergiával.

De mi a helyzet akkor, ha a testünket tetőtől talpig csalánkiütések borítják, az allergiateszt mégis negatív eredményt mutat? És milyen allergén anyagot hibáztassunk, ha észrevesszük magunkon, hogy csak akkor jelennek meg rajtunk a kiütések, amikor a férjünkkel veszekszünk?

A kérdés, hogy van-e az allergiának pszichés oldala, sokak számára még mindig misztikusnak tűnik. Ugyanakkor az allergiakutatás jó ideje toptéma a pszichológiai vizsgálatok közt, így ma már számos kutatási eredmény igazolja, hogy abban az esetben, amikor bizonyítottan nincs szervi háttér az allergia mögött, lelki problémák okozzák a tüneteket. Érdekes tény, hogy a depresszív és szorongásos tünetekkel küzdő betegek közt gyakrabban fordul elő az allergia, és az is, hogy a stresszes életet élő személyek esetében súlyosabb formában jelenik meg a betegség, mint nyugodt életvitelt folytató társaiknál.

Pszichológiai vonatkozásban tehát a szervezetünk az allergia segítségével azt jelzi számunkra, hogy huzamos ideje egyfajta felborult egyensúlyi állapotban van. Mindezt okozhatja a stresszes életvitel, egy régóta húzódó konfliktus az anyával, partnerrel, pályaválasztásunkkal, de az olyan tényezők is rizikósak, mint a válás, a munkahely elvesztése vagy egy közeli rokon halála.

Amennyiben az adott stressz-faktorokkal képtelenek vagyunk szembenézni vagy megküzdeni, a diagnózis egyértelműen pszichogén allergia, melyre elsősorban a felnőttkorban megjelenő asztma, a szénanátha, pollenallergia vagy a csalánkiütések megjelenésekor gyanakodhatunk.

Nyilvánvaló, hogy itt már sem az immunterápia, sem a gyógyszerek nem rúghatnak labdába. A pszichológus szakértők ekkor olyan gyógymódokat javasolnak, mint a stressz kezelésére, konfliktusmegoldásra irányuló terápia, relaxációs kezelés, és hatékonyság tekintetében élenjáró hipnózisterápia.