Lisztérzékenység: súlyosabb, mint gondolnánk

Nem lehet elég komolyan venni

Míg az átlagemberek nyugodtan ehetik a kenyérből, felvágottból, sajtból készített szendvicseket, addig a nyugati országok népességének egy százaléka, egyes becslések szerint hazánkban minden századik ember ugyanettől a menütől hasmenést kap, felfúvódik, bélgyulladása alakul ki. Hosszú távon pedig károsodik a bélnyálkahártyája, ami komoly felszívódási zavarokhoz vezet - mindemellett a lisztérzékenyeknél gyakrabban alakul ki cukorbetegség vagy ízületi gyulladás is. A gluténintolerancia ugyanis nem csupán egy divatos allergia, hanem az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség, ahol a kalászos gabonafélékben lévő glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin okoz tüneteket.

Súlyos következmények

A lisztérzékenység nem allergia, de a gliadin ahhoz hasonló immunválaszt vált ki a vékonybélben. Így az annak nyálkahártyájának felületén éldegélő bélbolyhok, melyek a tápanyagok felszívódásáért felelősek, károsodnak, illetve elpusztulnak. Mivel csökken a felszívó felület, sokkal kevesebb vitamin és ásványi anyag jut a szervezetbe még akkor is, ha a beteg változatosan táplálkozik. Emiatt idővel alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány alakul ki, illetve ennek nyomán olyan betegségek jelentkezhetnek, mint a vérszegénység.

Nagyon nehéz felfedezni

Mivel nem minden esetben okoz egyértelmű tüneteket, a gluténérzékenység akár évekig pusztíthatja a bélbolyhokat úgy, hogy fel sem fedezik. A legáltalánosabb tünet a hasmenés, az akaratlan fogyás és a gyengeség, tehát ha ilyen tüneteket hosszabb ideig tapasztalunk, érdemes kivizsgálásra jelentkezni. A lisztérzékenység azonban nem csak felnőtteknél alakulhat ki: a fáradékony, lassan növekvő, nagy pocakú, ám egyébként vékonyka gyermekeknél is gyakori, hogy ez a betegség áll a háttérben. A tünetek másfél-három éves korban kezdődhetnek, amikor a glutén már mindennapi része a kisgyermek táplálkozásának: ha fáradékony, előredomborodó hasú a kicsi, étvágytalan, és a széklete zsíros, csomós állagú, akkor mindenképpen jelentkezzünk a gyermekorvosnál, mert kezeletlenül alultápláltság is kialakulhat, ami ilyen kicsi korban veszélyes lehet.

Drága diéta

Mivel a gluténérzékenység jelenlegi tudásunk alapján egyelőre gyógyíthatatlan betegség, csupán szigorú diétával tartható kordában. A lisztérzékenyeknek teljesen el kell hagyniuk minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz, s ezeket rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójaliszttel, burgonya- és kukoricakeményítő használatával lehet kiváltani. Szerencsére ma már egyre többféle gluténmentes élelmiszer közül választhatunk, de áruk még mindig igen borsos, így sok családnak nagy anyagi megterhelést jelent. Arról nem is beszélve, hogy a gluténérzékeny gyermekek óvodai, iskolai étkeztetését is külön meg kell oldani.

Reménykeltő megoldások

A kutatók két olyan megoldási lehetőséggel is kísérleteznek, melyek hosszú távon rendezhetik a lisztérzékenyek problémáit. Az egyik egy - a laktózérzékenyek enzimpótló készítményeihez hasonló - enzimtartalmú gyógyszer, mely lebontja a tüneteket okozó glutént. A másik pedig egy oltás, amely megakadályozza, hogy a glutén allergiás reakciót váltson ki - így akár a jövőben diétára sem lesz szükség. A vakcina tulajdonképpen "újraprogramozza" az immunrendszert, így az később nem ad szélsőséges választ a gabonafélékből származó fehérjére, hanem megtanulja tolerálni azt. A tesztelési fázisban tartó oltás már több száz beteg állapotán javított, és ha ilyen ütemben haladnak a folyamatok, három-négy éven belül piacra is kerülhet.