Az öt leggyakoribb stressz okozta betegség

Szívproblémák és infarktus

A fel nem dolgozott, le nem vezetett feszültség sajnos nem múlik el magától. Ha hosszú ideig nem veszünk róla tudomást, akkor testi bajok formájában tör utat magának: először csak enyhe tünetek jelentkeznek, némi gyomorfájdalom, szorító érzés a mellkasban vagy rendszeres fejfájás. Később azonban már komolyabb kórképek alakulhatnak ki, melyek mindenképpen orvosi segítségre szorulnak. Az egyik ilyen a szívroham, mely egyre fiatalabb korban jelentkezhet - főként a rendszeres teljesítménykényszerben élő felsővezetőknél. Ma már bizonyított tény, hogy a hosszan tartó feszült idegállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhat: egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 34 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér-problémában. Ezek az érproblémák pedig, a fokozódó stresszel karöltve, már könnyen infarktushoz vezethetnek.

Gyomorfekély: felemésztjük magunkat

Gyomrunknak nemcsak a rendszeresen elfogyasztott ételek megemésztése a feladata - egyes szemléletek szerint a mindennapos érzelmeket, feszültségeket is itt "emésztjük meg", tehát, ha magunkba fojtjuk a gondokat, az gyomrunkon érződik először. A tartós stressz következtében gyomorsavtúltermelés léphet fel, mely eleinte csupán kellemetlen tünetekkel vagy savvisszafolyással, refluxszal jár, de kezeletlenül a sav a gyomorfalunkat és beleinket is kikezdheti - kvázi saját gyomrunkat emésztjük meg. Ha a problémát nem orvosolják időben, akkor fekélyes sebek alakulhatnak ki a nyelőcső vagy a gyomor falán, gyomorvérzés is felléphet - de ezek már kórházi ellátást igénylő problémák. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a feszültség, annyival gyakrabban jelentkeznek a gyomorfájdalmak: felmérések szerint a túlzott savtermelés és a gyomorfekély a fejlődő országokban élőknél alakul ki leggyakrabban - nálunk a lakosság kétharmada érintett.

Magas vérnyomás és következményei

A káros stresszhatások az érrendszerünket sem kímélik: a magasvérnyomás-betegségek kialakulásának oka több mint 80 százalékban a feszültség és a stresszes életmód. Stressz hatására ugyanis a vese növeli a nátrium felszívódását, a kálium kiválasztását pedig serkenti, s a káliumveszteség és a nátrium-visszatartás egyesült hatása megemeli a vérnyomást. Ez minden egyes feszültségterhes helyzetben megtörténik, tartós stressz esetén pedig állandósul, és kialakul a magasvérnyomás-betegség. Ez nemcsak az erek állapotán ront, de a stroke és a szívroham kialakulásának esélyét is növeli - ha a magas vérnyomás már csak 5 Hgmm-rel csökken, máris húsz százalékkal kevesebb esélyünk van a szívinfarktusra. A stroke, azaz agyvérzés is könnyebben megelőzhető lenne, ha mind a stresszt, mind a magas vérnyomást időben rendezni tudnánk.

Krónikus alvászavar

Főként azoknál jelentkezik, akik képtelenek problémáikat az irodában hagyni, vagy családi gondjaiktól megszabadulni. Az állandó feszült állapot, melyben egy percre sem lehet lazítani, végül odáig vezethet, hogy akkor sem vagyunk képesek leengedni, mikor már lenne rá lehetőségünk este az ágyban. A gondokon kattogó agy és a feszült test éjszaka sem találja nyugodalmát, gyakoriak a rémálmok, az éjszakai felébredések vagy a hajnalig tartó álmatlanság, forgolódás. Emiatt aztán az álmatlanságban szenvedők nemcsak a munkahelyükön teljesítenek gyengébben, de az élet minden területén fáradtabbak, fásultabbak lesznek - a figyelmetlenség miatt gyakoribbak a közlekedési balesetek is. Ha a probléma állandósul, romlik az immunrendszer és a szív, és szinte minden testi funkciónk működése, gyakrabban alakul ki depresszió.

Rák - Michael Douglas szerint a stressz okozta a torokrákját

Bár már sikeresen kigyógyult belőle, a színész főként a feszültséget okolta torokrákjának kialakulásáért: a sok idegeskedés és szorongás, melyet a rák megjelenése előtti évben átélt, állítása szerint betegségének kialakulásában is közrejátszott. Természetesen a rák megjelenéséért nem lehet csupán a stresszt felelőssé tenni, és a rövid ideig tartó feszült állapotok még nem okoznak olyan elváltozásokat, melyek daganathoz vezethetnének, azonban egyes kutatások szerint a tartós stresszben élők már hajlamosabbak lehetnek a rákra.