Emiatt válnak Magyarországon az emberek
Magyarországon a perindítás leggyakoribb motivációi közé tartozik az érzelmi sértettség, az anyagi érdekek érvényesítése és a szülő saját lelkiismeretének megnyugtatása. A leggyakoribb érzelmi szálak a válás előtt és közben elszenvedett érzelmi traumákhoz, a megaláztatás és a féltékenység érzéseihez vezetnek el. Az anyagi okok között kiemelkedő gyakoriságú a lakás megszerzése vagy a gyermektartási díjtól való megszabadulás vagy annak minél nagyobb csökkentése. A lelkismereti okok között talán a legfontosabb, amikor a szülő saját szülői alkalmasságát akarja bebizonyítani környezete (és önmaga) előtt.
A stresszel együtt a felek énközpontúsága is fokozódik
A pszichés terhelés tipikus kapcsolati mintákat alakít ki. Egy magyar kutatás szerint (Deckner, 2002) a válófélben levő, pereskedő párok ellenállókészsége csökkent, érzelmeik sodorják őket és kevésbé képesek ésszerű döntéshozatalra. Az összegyűlt és feldolgozatlan konfliktusok miatt nincs megfelelő alap a stresszel való megküzdésre és csak tovább nő a stresszterhelés mértéke. Pszichológiai tesztekkel kimutatható, hogy a párok kommunikációját meghatározzák a szexualitással és a teljesítményhelyzetekkel kapcsolatos problémák. Ezzel szemben a jól működő párkapcsolat tagjai sokkal felkészültebbek a konfliktusokkal szemben. Kívülállók (család, barátok) helyett egymáshoz fordulnak segítségért és észrevétlen pozitív megerősítéseket küldenek egymásnak. Noha kapcsolatuk nem problémamentes és hasonló gondokkal küzdenek, mint a válófélben lévők (pénzügyi problémák, lakásgondok, konfliktusok a szülőkkel), pszichológiai erőforrásaik nagyobbak és megküzdési képességük mégis jobb, mint a kudarcot vallott pároké. Ezzel szemben a hosszú távon is jól működő kapcsolatban kisebb lesz a valós problémamegoldás helyett az érzelmi reagálás esélye. Kimutatható a felek érzelmi stabilitása és a nagyobb érzelmi empátia. A felek kevésbé szoronganak és biztosabbak önmagukban is.
A felek személyiségének hatása a párkapcsolatra
Sokat ront a kapcsolat túlélési esélyein, ha valamelyik fél neurotikus (és még többet, ha mindketten azok). A férfiak részéről kimutatták az impulzív, meggondolatlan cselekedetek ártó hatásait a kapcsolatra, a nők részéről pedig a túlságosan magas autonómiára és az intellektuális önmegvalósításra való törekvést. Itt is fel kell azonban tenni a kérdést, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb - a felsoroltak lehetnek ugyanis a rosszul működő kapcsolat vagy az abból történő menekülés tünetei is.
Erősíti viszont a párkapcsolatot a férfi kontrolláltsága, átgondoltsága és introverziója, illetve a nő felelősségtudata és jó benyomáskeltési igénye (ápolt, ad magára, testét is karban tartja és fontos számára, hogy vonzó maradjon). Szintén jót tesz a kapcsolatnak, ha mindketten vonzódnak a konvencionális családi értékekhez.
Az együttműködés kulcsa a nők kezében van
A krízisben lévő kapcsolatokban a nők segítség helyett hajlamosak nem tudatos úton akadályozni a kapcsolat működését, ha a közös teljesítmény, a szexualitás, az anyaság, az élettér témái merülnek fel. Megnyilvánulásaikban érzelmi bizonytalanság és támadó-védekező interakciók mutathatók ki, mnt például a kritika, a harag, a másik fél megvetése, az érzelmi visszahúzódás és a fokozott védekezés.
A jó kapcsolatban viszont a nők segítséget adnak partnerüknek az érzelmi és a szexualitáshoz kapcsolódó témákban. Megnyilvánulásaikban gyakoribbak a produktív és kölcsönösen megerősítő kommunikációs minták. Azt is megfigyelték viszont, hogy a nők általában is hajlamosabbak jobban szóvá tenni és nyíltabban, látványosabban kifejezni elégedetlenségüket, ellentében a férfiakkal, akik felfüggesztik a beszélgetést, kilépnek a helyzetből vagy vita helyett inkább befelé fordulnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.