Memóriazavarokkal, hangulatingadozással jár, rendkívül heves ízületi fájdalmakat okoz, valamint egyéb más fájdalomérzést „imitál”. A betegség rendkívül furcsa jelenségekben nyilvánul meg: fájdalmakkal járó betegségek tüneteit utánozza. Fáj itt, fáj ott, de mivel nincsenek kimutatható károsodások, csupán a fájdalom vándorol testszerte, a pontos diagnózis felállításáig akár éveken át szenvedhet a beteg.
Árnyékfájdalom
A fibromyalgiás beteg szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy valós, vagy csak „álfájdalomról”, „árnyékfájdalomról” van-e szó. A fájdalomélmény erős és rendkívül intenzív, pedig szó sincs valódi gyulladásos, se egyéb bántalomról: a fibromyalgia a központi idegrendszer megbetegedése, az agy fájdalom-feldolgozásának zavaráról van szó. Egyéb diagnosztizálási lehetőségek híján az egészségügy a beteg tüneteiről való beszámolójára támaszkodhat.
Gyanús tünetek lehetnek:
- Gyakori, ok nélküli kimerültség, melyhez levertség társulhat nappal
- Heves, erős szívdobogás éjszakánként
- Időszakosan fellépő, izomlázhoz hasonló fájdalom, amely nem kíméli a test egyetlen pontját sem
- Erős hátfájás
- Az izmokban, izületekben, szalagokban, inakban megjelenő kínzó fájdalom
- Csigolyafájdalmak, melyek legerősebben a nyaki és az ágyékcsigolyákban jelentkeznek
- Hólyag-bélpanaszok, gyomorfájdalom
- Hasogató fülfájdalom, fülbántalmak
- Gyakori szédülés
- Depressziós panaszok
Kifejezetten nőkre jellemző betegségről van szó: a német reumatológiai társaság becslése szerint a lakosság 12%-a szenved a legkülönfélébb - ismeretlen eredetű - izomfájdalmaktól, ezek 90%-a pedig nő.
Az oka ismeretlen
Ennél a betegségnél kifejezetten helytálló a kijelentés, hogy ahány beteg, annyiféle módon jelentkeznek a tünetek, a betegség megjelenésének okát pedig eddig képtelen volt meghatározni az egészségügy. A feltételezések szerint nincs egyetlen ok, több tényező egyidejű és egymást erősítő hatásai idézhetik elő a panaszokat. Ilyenek lehetnek az idegek fokozott érzékenysége, gerincproblémák vagy a gerinc túlterhelése, helytelen testtartás, mozgásszegény életmód, de a lehetséges okok között tartják számon a stresszt és a szorongást is.
Az okok felderítésénél a depresszió is gyakran szóba kerül, annál is inkább, mert a fibromyalgiás betegek jelentős hányadánál, több mint a felénél kimutatható a depresszió. Ezt azonban óvatosan kezeli az egészségügy, mert sokszor nehéz megállapítani, hogy a depresszió a kiváltó okok között szerepel, vagy épp ellenkezőleg: a fibromyalgiás panaszok, az örökös fájdalom okozzák a depressziós tüneteket. Melyeket csak súlyosbít a betegség diagnosztizálása körüli bizonytalanság, vagyis hogy a beteg hosszú ideig csak téblábol a saját betegségében. Ő határozottan érzi ugyan, hogy mindene fáj, de senki sem hitelesíti a fájdalmakat. Ahogy jó ideig a környezete sem veszi komolyan a panaszait, úgy az egészségügy sem képes határozottan rámutatni a fájdalom okára.
Van megoldás?
A kezelés egyik fele gyógyszeres, antidepresszánsok szedése javasolt, ezek ugyanis javítják az agy ingerületátvivő folyamatait. A másik része a beteg „lazításáról” szól. Relaxációs gyakorlatok, masszázs, finom fürdők segíthetik a gyógyulást, valamint a teljes test rendszeres átmozgatásával érhető el időszakos javulás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.