Allergia és immunitás - így előzd meg az allergia kialakulását a babádnál!

Egyre több az allergiás beteg

Míg pár évtizeddel ezelőtt még nem is igen foglalkoztunk vele, az allergia mára a mindennapjaink része lett. Hazánkban körülbelül kétmillióra tehető az allergiások száma, ráadásul a betegek száma oly mértékben nő, hogy a WHO becslései szerint 2025-ben minden második ember érintett lesz a problémában. Maga a betegség a gyerekek közt is egyre gyakoribb – néhány tanulmány szerint a kicsik 5-7 százaléka szenved valamilyen táplálékallergiában -, pedig megfelelő táplálkozással sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki.

Az első ezer nap fontossága

Életünk első 1000 napja során rendkívül fontos folyamatok zajlanak: nemcsak intenzíven növekszünk, de ekkor fejlődik ki teljesen a bélflóránk és az immunrendszerünk is. A zsírsejtek száma véglegessé válik – ez is szerepet játszik abban, hogy kinek milyen hajlama lesz az elhízásra a későbbiekben, és ez az időszak fontos a felnőttkori csontsűrűség és vérnyomás szempontjából is. Ha az első ezer napban megkapjuk a megfelelő tápanyagokat, akkor nemcsak az allergia, de a későbbi cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri betegségek esélyét is lecsökkenthetjük.

A nélkülözhetetlen bélflóra és a hozzátáplálás

Ahhoz, hogy a tápanyagok megfelelően felszívódjanak, és az immunrendszerünk erős legyen, kiemelkedően fontos a megfelelő bélflóra megléte. Az újszülött babák már rendelkeznek jótékony bélbaktériumokkal, s az anyatejes táplálás során ezek tovább szaporodnak. A hozzátáplálás ekkor válik kulcsfontosságúvá, hiszen az ajánlások szerint a négy hónapos kor alatt megkezdett hozzátáplálás – legyen szó akár anyatejes, akár tápszeres babáról – növelheti az allergia kialakulásának esélyét. A fokozatos, óvatos ismerkedés az ételekkel viszont nem okoz gondot, sőt: a glutént érdemes is viszonylag korán adni, hiszen ezzel pont az allergia későbbi megjelenésének esélyét csökkenthetjük.

Hogyan vezessük be az új ételféléket?

A hozzátáplálás megkezdése előtt érdemes a védőnővel vagy a gyerekorvossal beszélni arról, mit milyen életkorban és milyen mennyiségben adhatunk a picinek. Az apró szervezet nem áll rögtön készen minden újfajta étel befogadására, legyenek azok bármilyen hasznosak is. Ha nem sietünk, de nem is késlekedünk, akkor a tej- és lisztérzékenység kialakulásának is kevesebb esélyt adunk. Mindeközben pedig - akár a táplálékkal, akár a táplálékkiegészítőkkel - bejuthatnak a gyerkőc szervezetébe az olyan fontos anyagok, mint a C- és D-vitamin, a vas vagy a kalcium - ezek mind nagy szerepet játszanak abban, hogy az első pár évet ne a gyerekorvosi rendelőben töltsük.