Fáj a hátad? Itt a megoldás!

A gerinc- és hátfájdalom a civilizált társadalmakban élők nagyon nagy részét érinti. Nemzetközi felmérések szerint a tizennyolc év felettiek 80-90 százaléka élete valamely szakaszában legalább egyszer szembesül olyan, egy hétig tartó hát- vagy derékfájdalommal, mely mindennapi életét jelentősen akadályozza. A valamilyen betegség következtében kiesett munkanapok közül minden hatodik a hátfájdalomnak tulajdonítható, ami leggyakrabban előjel nélkül következik be. A mozgásszervi megbetegedések - így a gerincfájdalom is - sajnos Magyarországon a munka- és keresőképtelenség egyik leggyakoribb okát jelentik. Tudatos életmóddal, minél korábban elkezdett prevencióval elejét lehetne venni a gerincbántalmaknak, ehhez első körben testtartásunkon kell javítani - meg kell tanulnunk helyesen járni, ülni, feküdni - és rendszeres testmozgással megőrizni a csontok, ízületek rugalmasságát.

„Ha már az elején elkezdjük keresni az okokat, megkímélhetjük magunkat egy sor problémától. Ilyenek többek között az ízületi kopások, melyek során a fájdalom kivédésére torz testtartást veszünk fel. Aztán a testünk egyik oldalon feszül, a másikon túl renyhe lesz, hiszen a szervezetünk mindig egyensúlyra, kiegyenlítődésre törekszik. Végül kialakul egy rossz testtartás, melyen idővel már nehéz változtatni” - hangsúlyozza Benke Rita, reflexológus. Éppen ezért akár néhány hete tartó fájdalommal már érdemes szakemberhez fordulni, hogy elkerüljük az esetleges már nem visszafordítható betegségeket.

A fájdalomfokozatok tehát nem, de a típusai könnyebben behatárolhatók: lehet közönséges vagy idegi. A közönséges fájdalmat általában szöveti sérülés okozza - vágás, égés, csonttörés, horzsolás, míg az idegi fájdalom az érzékeléssel összefüggő rendszer sérülésének eredménye. Az előbbi a gyógyulást követően nyomtalanul eltűnik, utóbbi azonban a kiváltó okok megszűnését követően is fennmaradhat és krónikussá válhat. Az idegi tüneteket gyakran pszichés zavarok, alvászavar vagy szorongás is kísérik.

„A mozgásszervi betegségek legjobb megelőzése a mozgás. A mozgás az 5 alapvető életjelenség egyike, olyanok mellett, mint a keringés vagy az anyagcsere. Ami él, mozog, ami nem mozog, egy ponton túl már nem él” - teszi hozzá a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász szakértője.

Nem mindegy, hol fáj!

A hátfájdalom vagy a felső háttájék (a hát felső részén, valamint a vállakban és a nyakon érezhető a fájdalom - vagyis a nyaki gerincet és a mellkast érinti, a hátnak azon részét, ahová a bordák kapcsolódnak), vagy pedig az alsó háttájék területéről eredhet (a hát alsó részén érezhető a fájdalom).

Rakovits Viktor masszőr-csontkovács szerint a nyaki gerinc megbetegedései nemcsak lokálisan érezhetők, hanem fájdalmat eredményezhetnek a vállövben, vállban, valamint a karokban. Szélsőséges esetekben a végtagokon akár érzékkiesést is okozhatnak, illetve egyéb tünetek - például szédülés, látási zavarok, fejfájás - is jelentkezhetnek. A tüneteket a szalagok és inak túlfeszítése okozhatja, mely például autóbaleset vagy testedzés során következhet be. A hát felső részén található nagyméretű izmok a mindennapos igénybevételnek köszönhetően ugyancsak hajlamosak az izomirritációra, vagy egyszerűen csak elgyengülnek. A helytelen testtartás, a túlsúly, valamint a gyenge hasfali izomzat is ronthat a gerinc megbomlott egyensúlyán, melynek kompenzálására a nyak előrehajlik. A stressz és az érzelmi folyamatok ugyancsak megfeszíthetik és összehúzhatják az izmokat.

A háti gerinc panaszánál a fájdalom kisugározhat a lapockák környékére, a bordákba, egészen a szegycsontig, a gyomorba, okozhat fejfájást a tarkóban, de a beidegződések miatt bármely belső szervünk funkciózavarát is előidézheti. Az alsó háttájéki fájdalom többek között nehéz tárgyak felemelése, az alsó hátizmok túlzott megerőltetése, illetve közvetlen sérülés vagy trauma következtében alakulhat ki, ugyanakkor egyes betegségek (vírusos fertőzések, csont- és gerincrendellenességek) is okozhatják. A dohányzás - a stressz és a túlsúlyosság mellett - szintén szerepet játszhat a háti gerinc panaszainak kialakulásában.

Mióta fáj? Akut, szubakut vagy krónikus hátfájdalom

Időtartam szempontjából a fájdalmat három osztályba sorolhatjuk: akut, szubakut és krónikus. Akutnak nevezzük a viszonylag rövid idejű, hasogató vagy szúró fájdalmat, mely rosszabb esetben akár 6 héten belüli időtartamig is elhúzódhat. Szubakutnak a 6-12 hétig tartó, krónikusnak pedig az a hátfájdalom tekinthető, ami 3 hónapon túl is tart.

A fájdalom intenzitását tekintve az akut hátfájásnál enyhébb, míg a krónikusnál magasabb, a fájdalom helyének meghatározása szempontjából pedig a szubakut eseteknél az egyik oldal érintett, a krónikusnál viszont mindkét oldalon tapasztalható. A krónikus hátfájdalom általában progresszív, ami azt jelenti, hogy a páciens állapota idővel rosszabbodik - a hosszú lefolyás miatt idővel pszichés zavarokat, depressziót, hangulatingadozást, alvászavarokat is okozhatnak.

Hasznos tanácsok a hátfájdalom kezelésére, tüneteinek enyhítésére

A nem régóta fennálló gerincfájdalmaknál érdemes alternatív megoldásokkal kezdenünk. Keressünk fel egy megbízható gyógymasszőrt vagy csontkovácsot néhány alkalommal. Amennyiben a fájdalom nem csillapodik, forduljunk szakorvoshoz. „Az orvos által diagnosztizált mozgásszervi betegségek tüneteinek enyhítésére leginkább valamilyen fizioterápiás módszert szoktak alkalmazni. Azt, hogy az adott betegségre éppen melyik lesz a megfelelő eljárás, nagyon nehéz előre meghatározni, ezért a kezeléseket általában kombinálva alkalmazzák - magyarázza Rakovits Viktor. Ilyen eljárások lehetnek a teljesség igénye nélkül a mechanoterápia, balneoterápia, elektroterápia, lézerterápia, ultrahangterápia, röntgenterápia, valamint a krioterápia. Masszőr-csontkovács szakértőnk szerint a mozgásszervi betegségek gyógyításának talán egyik legfontosabb eszköze a gyógytorna. Megfelelő diagnózist követően a gyógytornász kialakítja az egyénnek leginkább megfelelő programot, amit későbbiekben egyénileg is végeznie kell a panaszok megszűnéséig, de sokszor érdemes jóval tovább, akár még évekig folytatni. A gyógytorna lényege nem más, mint a kritikus területet körülvevő izmok erősítése, aktivizálása.

„Az egészségi állapot hosszú távú megőrzése érdekében fontos szerepe van a prevenciónak, mely magában foglalja a megfelelő testtartást, a testsúly normál tartományban történő tartását, valamint erősítő gyakorlatok rendszeres végzését. Ülő munkát végzők esetében a bútorok beszerzésekor javasolt az ergonómia szabályainak figyelembevétele is” - tanácsolja Benke Rita természetgyógyász-reflexológus.

Derékfájásokra használ a forró borogatás (nem égetés!). A beteg hasra fekszik, majd a meztelen derekára terített többrétegű kendőhöz nyomkodjuk a forró vasalót, ezt naponta legalább kétszer ismételjük meg. Vannak már azonban kimondottan erre a célra kifejlesztett melegítő tapaszok is a derékfájdalmakra.

Mivel a krónikus hátfájás valamilyen lelki probléma - depresszió, önértékelési zavarok - velejárója is lehet, ezeknél a betegeknél a tradicionális gyógymódok mellett lélek- vagy természetgyógyász közreműködésére is szükség lehet, aki ugyanakkor azoknak is segíthet, akiknek a fájdalmai mozgásszervi eredetűek, mivel a betegek közül sokan a fizikai kellemetlenség miatt félnek az orvos által előírt tornagyakorlatoktól. Relaxációs technikákkal, meditációs gyakorlatokkal, a tökéletes befelé fordulás élményét nyújtó jógával túl azon, hogy ellazulunk, „kikapcsolunk”, megismerhetjük önmagunkat, problémáink pszichés eredetét, és könnyebben nézhetünk szembe velük, vagy ha már nem tehetünk semmit, elengedhetjük a lelki terhet. „Munkám során nagyon jó hatást értem el szinte mindenkinél a meditációval. A tudat megváltozása, a test ellazulása, a szellemi, lelki békesség és harmónia érzése igencsak sok problémában tud segíteni. Vannak olyan országok, ahol a kisgyermekeket már az iskolában megtanítják meditálni, és nyilván sokak számára ismert az agykontroll, amely szintén egyfajta meditatív agyi állapotban dolgozik” - mondja Benke Rita.