A meg nem értés, a cinizmus és a közöny ebben a helyzetben nem meglepő. A párkapcsolati agresszió kevésbé ismert formája ugyanis a rejtett erőszak, a megfélemlítés, vagyis az a magatartás, amikor a bántalmazó fél nem üti meg ugyan a másikat (ott abban a szituációban), de szavaival, mozdulataival, a környezet és a környezet tárgyai felé való agresszióval fejezi ki indulatait és szándékát párja felé. Igen, lehet olyan eset, amikor az agresszor a másik telefonját töri össze, széttépi, elégeti a ruháit, kidobja a macskát az emeletről, vagy annyira dühödten lékeli meg a dinnyét, hogy a másik testi bántalmazás nélkül is érti, mit akar kifejezni a párja. A megfélemlítésre törekszik, és el is éri azt.
Vagyis az említett eset, amikor a nő a rendőrségnél keresett védelmet, a legkevésbé sem humor tárgya. Nagy valószínűséggel nem túlozta el az érzéseit, és jogos volt a félelme: párja pontosan azt a helyzetet jelenítette meg nagyon is plasztikusan a "legyilkolt dinnyével", ahogy el fog bánni vele is, ha továbbra is ellenáll. A legtöbb esetben a bántalmazó ugyanis a megfélemlítést teljesen elfogadott eszközként használja arra, hogy érvényesítse akaratát a másik felett.
A megfélemlítés azonban csak az egyik - bár kifejezetten hatékony módja - a pszichológiai bántalmazásnak. Akadnak egyéb - bár az előzőnél kevésbé brutális módszerek is - a másik megtörésére:
Sértegetés, elutasítás
A sértegetés célja a másik önbizalmának megtépázása és a megalázás. Akit sokat sértegetnek, az egyrészről előbb-utóbb elhiszi, hogy ő valóban "ostoba", semmirekellő, "kurva", vagyis a folytonos sértegetés és elutasítás tökéletesen lerombolja az önértékelését. Ennek nyomán szinte könyörög a másik elismeréséért, aki persze nem dicséri semmiért, sőt kedveskedését, közeledését hárítja. Elutasító magatartása azt üzeni a másiknak, hogy értéktelen számára, sőt másnak sem kell majd soha.
Lekezelés, mellőzés
A lekezelés egyik eszköze a cinizmus és a gúny. A bántalmazó gyakran figurázza ki párja külsejét, belső tulajdonságait, magatartását. Utánozza a mozdulatait, a hangját, szóhasználatát és kineveti gyengeségeiért. Nagyon gyakran társaságban is megalázza azzal, hogy elárulja baklövéseit, felhívja a figyelmet a hibáira, nem engedi megszólalni, ha mégis megteszi, lehurrogja, gúnyosan kineveti véleményéért. Ha a bántalmazott ezt szóvá teszi vagy védekezik, akkor megvádolja azzal, hogy nem érti a humort. A bántalmazott fél gúzsba kötve érzi magát, hiszen nem tud védekezni. A másik nagyon is célravezető eszköz a másik mellőzése. Ebben az esetben a bántalmazó fél például kizárja párját a közös életüket érintő döntéshozásból - nem szólhat bele abba, hogy mire használják fel a pénzüket (ha saját keresete van afölött sem dönthet), esetleg úgy szervez programokat, hogy abba szándékosan nem vonja bele a párját. Ez természetesen nem arról szól, amikor valaki csap egy nő nélküli estét a haverjaival, de arról már igen, amikor úgy szervez le egy külföldi utat, hogy azon a párja nem vehet részt. A lényeg, hogy a másik véleménye, akarata és érzései nem számítanak.
Birtoklás és büntetés
Percről percre való beszámoltatás, a mozgástér korlátozása, a környezettel való kapcsolattartás, a kommunikáció feletti teljes kontroll jellemzi a birtokló felet. A bántalmazó ellenőrizheti a másik öltözködését (túl szűk a szoknya, ebből kinn van a melled), emberi kapcsolatait (miért beszélgettél azzal az emberrel, mit mondtál neki), vagy korlátozza párja telefonhasználatát - például nem fizeti be a számlát, hogy a másik ne tudja emberi kapcsolatait ápolni, távol lévő szeretteivel való érzelmeit megélni. Ha a szó nem használ, jöhet a következő fokozat, a büntetés. A büntetés formái igen változatosak lehetnek - ez függ a pszichológiai bántalmazó személyiségétől is, de az érzelmi zsarolás elsőrendű eszköz. Előfordulhat, hogy magára hagyja a másikat, tüntetően hátat fordít, nem kommunikál vele, átnéz rajta, vagy szándékosan nem segít, amikor a másiknak nagyon is szüksége lenne a segítségre. Végső soron azt fejezi ki, hogy a másik nem érdemli meg a szeretetet, értéktelen és bármikor lecserélhető valaki másra. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a bántalmazott fél - iskolázottságtól függetlenül - sokáig el is hiszi, hogy az agresszor viselkedése jogos, és ő teljes mértékben megérdemli a megalázó, bizonytalanságot és fájdalmat okozó bánásmódot.
Amennyiben felismered saját kapcsolatodban a fenti jeleket és érzed, magadtól, a saját erődből nem tudsz változtatni a helyzeten, akkor kérj segítséget a környezetetben lévő szakemberektől, vagy hívd a mobilról is hívható 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.