Lájk, megosztás, posztolás, tweet, retweet. Csak néhány olyan szó, melyek a 21. századra mindennapi életünk részeivé váltak. De hogyan is indult az egész? Nos, Magyarországon a kezdeti időszakban az iWiW és a myVip voltak az úttörő közösségi oldalak, azonban 2008. november 26-án elindult a Facebook magyar változata, mely hamarosan egyeduralkodóvá vált. Sőt, a mobiltechnológia fejlődésének hála, számítógép nélkül is hozzáférhetünk. Talán ez utóbbinak köszönhető, hogy mára a közösségimédia-függés nemcsak, hogy ismert, de sokak által beismert betegség.
Amerikában a legsúlyosabb a helyzet
Az Experian egy 2010-ben készített felmérésben tette közzé, hogy az USA-ban egy átlagos internetező egy online órából minimum 16 percet valamelyik közösségi oldalon tölt. Elsősorban persze a tinik adják a felhasználók bázisát, de ez nem jelenti azt, hogy az idősebbek, sőt a fiatalabbak nem lennének érintettek. Arra vonatkozólag is vannak adatok, hogy egy munkahelyen a dolgozók mennyi időt töltenek el Facebookon vagy Twitteren és kutatások szerint 23 percbe kerül, hogy egy látogatás után visszarázódjanak a munkába. Mára ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a tengerentúlon már a Twitter az első számú social media és a Facebookot csupán megszokásból használják, bár elszakadni még mindig nem tudnak. Azonban mielőtt elkezdenénk ujjal mutogatni az amerikaiakra, tisztázni kell, hogy itthon sem sokkal jobb a helyzet, csupán mások a körülmények. Bár hazánkban is egyre népszerűbb a Twitter, továbbra is a Facebook az listavezető, de az Instagram és a YouTube is előkelő helyet foglal el.
Önértékelési gondok kiváltója
Az okostelefonoknak hála az iskolában, munkahelyen, buszon, vonaton vagy akár a parkban is láthatunk embereket, akik az aplikációknak köszönhetően figyelemmel követik ismerőseik legfrissebb posztjait vagy akár saját állapotukról töltenek fel egy friss bejegyzést. Az ebben rejlő veszély viszont nem kevés gondot jelenthet egy önértékelési zavarokkal küzdő embernek. Ez elsőre talán butaságnak hangzik, de egy kis gondolkodás után teljesen logikus. Ma már az élet minden mozzanatáról töltünk fel képet vagy épp bejegyzést. Aki hosszú ideje egyedülálló, annak komoly lelki sérüléseket okozhat, ha az üzenőfala tele van boldog párok képeivel, eljegyzést hirdető bejegyzésekkel vagy éppen kisbabafotókkal. Azoknak, akik anyagi gondokkal küzdenek, fájó pont lehet látni, hogy az ismerősök egy részet házat vagy épp autót vásárol, esetleg egy luxusnyaralás pillanatképeit tölti fel.
Magányról is árulkodhatnak a közösségi oldalak
Az ausztrál Charles Sturt Egyetem összesen 616 nő üzenőfalát és közösségi életét figyelte meg, és szakértőik végül arra jutottak, hogy minél több infót oszt meg magáról valaki, annál magányosabb. Vagyis ha kiposztolod a kajádat, kiírod, hogy épp milyen könyvbe kezdtél bele, melyik számot hallgatod, esetleg megadod a telefonszámodat is, az azért van, mert szomjazod, hogy valaki végre észrevegyen.Ezek a felületek sok pozitív lehetőséget hordoznak magunkban, friss információkra, új ismeretekre tehetünk szert, kikapcsolódhatunk rövid időre, sőt ha eredeti rendeltetése szerint használjuk, valóban segíthet a régi ismerősökkel való kapcsolattartásban. De csak akkor, ha a Twitter, Facebook, YouTube, Instagram és egyéb oldalakat és funkciójukat a helyén tudjuk kezelni.
Az innovatív oldalak megjelenése azonban segíthet abban, hogy a felhasználók valóban érdeklődési körüknek megfelelően szűrt, tematikusan szűkített információkhoz jussanak, így tudatosabbá válhat a viszonyuk a közösségi hálókkal.
A lehetőségek tárháza szinte végtelen
Mára már számtalan olyan platform létezik, mely közösségimédia-felületként definiálja önmagát és már az is tudható, sejthető, hogy a lista folyamatosan bővül. Aki igazán otthon van a social media világában annak nem ismeretlen a Tumblr sem, mely a Twitterhez hasonlóan mikroblog, viszont a bejegyzések karakterszáma nem korlátozott. Szövegeket, fényképeket, videókat, linkeket, idézeteket és hangfelvételeket lehet megosztani egy rövid blogon keresztül. A felhasználók követhetik egy másik felhasználó blogját, vagy akár sajátot is szerkeszthetnek. Egy másik, kifejezetten mobilokra fejlesztett alkalmazás a Snapchat, melynek segítségével képüzeneteket, videókat küldhetünk. Ezeket rövid szöveggel, rajzzal is kiegészíthetjük, majd a saját kapcsolataink közül elküldhetjük az általunk választottnak, de fontos, hogy az időlimitet is mi szabjuk meg, hogy az illető meddig láthatja az üzenetünket.
A jövő a tematikus oldalaké?
Számos olyan platform van tervben, melyek valamilyen módon szegmentáltak, ezáltal megszabadítják a felhasználókat a „zajtól”. A Sulia lényege a tervek szerint, hogy tematikus érdeklődés szerint szelektálja a bejegyzéseket és így a felhasználó is ahhoz az információhoz jut majd hozzá, amely igazán érdekli. Ezeket akár Facebookon is megoszthatják, vagy egyszerűen továbbítják az azonos érdeklődésű társaiknak. A Bubblews szintén egy újdonság, melynek lényege, hogy megpróbálja megzavarni a Facebook és más platformok működését úgy, hogy a hirdetési bevételeket megosztja azokkal, akik posztolnak az oldalra. Az alapító szerint az emberek rengeteg értékes időt töltenek ezeken az oldalakon, így ideje, hogy fizetséget is kapjanak érte. A Learni.st hasonlóan működik, mint a Pinterest, csak hogy itt nem képkollekciót készíthetünk, hanem egybegyűjthetjük azokat a cikkeket, bejegyzéseket, oldalakat, melyek az érdeklődésünknek megfelelnek, és így követőink is általunk értékesnek ítélt tartalmat fogyaszthatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.