Parlagfű – első számú allergén, mégis hasznosítható

Kassai Etelka

2014.09.26.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Magyarországon minden negyedik ember szenved valamilyen allergiában. Vannak, akik a háziállatok bőrén lévő proteinre érzékenyek, amely a környezetével érintkezve allergiát vált ki. Mások a rovarok csípése által produkálnak fulladásos tüneteket, többen pedig bizonyos ételeket – például tejet, mogyorót vagy gabonaféléket – kénytelenek mellőzni az étrendjükből.

Hazánkban a legtöbb bosszúságot okozó allergén a parlagfű. Az allergiás reakciót a levegőben terjedő, apró pollenszemcsék okozzák, olyan tüneteket produkálva, mint az orrfolyás, viszkető szemek és duzzadt nyálkahártya. Az érzékenység bármely életkorban kialakulhat. Sokan úgy hiszik, a gyermekek idővel kinövik, de ez korántsem borítékolható. Ha a kezdeti allergia el is múlik, nem kizárt, hogy a tünetek később újra jelentkeznek. Fontos tehát odafigyelni arra, hogy a közvetlen környezetünkben ne legyen parlagfű, fontos az irtása, mert rendkívül életképes növényről van szó, amelynek magja a földben akár 30 évig is életképes marad. Ha valaki elmulasztja az irtást, arra az állam komoly pénzbüntetést szabhat ki!

Ám, hiába a szankciók, a parlagfű pollenjei minden évben jelen vannak a levegőben - augusztusban és szeptemberben kifejezetten magas koncentrációban. Ha nyár végén, ősz elején esős az idő, akkor szerencsénk van, mert így a természet gondoskodik tüneteink enyhítéséről (az eső megtisztítja a levegőt a pollenektől). Ellenkező esetben vegyük kezünkbe a dolgok irányítását és csökkentsük az allergiával járó kellemetlenségeket!

Life.hu tippek allergia esetén

Száraz, szeles időben igyekezz minél kevesebb időt a szabad levegőn tölteni. Csukd be az ablakokat, és ha van rá lehetőség, működtesd a légkondicionálót.
Ne az allergiaszezonban akard virágokkal feldíszíteni a lakást! Igyekezz minden olyan növényt a szabadban tartani, amelyek tovább fokozhatják az allergiát.

Vállalkozó szelleműeknek ajánljuk

Kecsketejjel az allergia ellen!
Kutatások alátámasztották, hogy ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, ellenanyag képződik a vérében, ami a tejében is kimutatható. Így ha kecsketejet fogyasztunk, szervezetünk ellenállóbbá válhat a parlagfű ellen.

Gyógynövény vagy sem?

Megoszlanak a vélemények a parlagfű hasznosságát illetően, pedig annak ellenére, hogy valóban az egyik legirritálóbb allergénként tartjuk számom, pozitív hatásait kár lenne letagadni. Kevesen tudják például, hogy szárított őrleményként alkalmazható orrmandula-nagyobbodás vagy orrpolip kezelésére. Bármilyen formában csökkenti a szájjal kapcsolatos panaszokat (kezeli az ínygyulladást, csökkenti a nyáltermelést és hosszú távon véd a fogszuvasodás ellen is). Ha a belőle készült forró főzetet megisszuk, az nagymértékben hozzájárul májunk tisztításához és a bélrendszerre is jó hatással van (megszünteti a puffadást és a gázképződést).

A parlagfű gyógyhatásairól a Life.hu is tett már említést.

Istenek eledele?

A parlagfüvet az utóbbi években egyenesen kötelező volt irtani, pedig igazából hatásos gyógynövény, melyet már az indiánok is használtak. Erre utal a latin neve is: ambrosia artemisifolia, azaz istenek eledele. A régi gyógynövénykönyvek még magas vitamintartalmáról, a földművelők a parlagon hagyott földterületek tápanyagellátásáról beszéltek, és nem a növény allergizáló hatásáról. 100-150 évvel ezelőtt pedig az úri szalonok kedvenc illata az ambróziaillat volt, melyet a parlagfűből állítottak elő.

Ez ugyan csak egy szűk lista a parlagfű jótékony hatásairól, ám összességében vizsgálva a kérdést, a szakemberek jelentős része úgy ítéli, hogy haszna eltörpül azok mellett a károk és kínzó tünetek mellett, amelyet okoz. Másrészt gyógyhatásai nem egyedülállóak, és azokat olyan gyógynövények alkalmazásával is elérhetjük, amelyek egyetlen területen sem okoznak panaszt. Vagyis érdemes olyan növények termesztését szorgalmazni, amelyek ártalmatlanok - és gyógyítanak.