Bár igyekszünk kerülni ezt a tápanyagot – főleg, mert a köznyelvben használt "zsír" kifejezéshez negatív gondolatok kapcsolódnak –, zsiradékokra a szervezetünknek igenis szüksége van. Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a napi energiabevitelünk egyharmadát, körülbelül 30 százalékát zsiradékokból kellene fedezzük.
Ez nem jelenti azt, hogy kanállal kellene enned, hiszen egyrészt sok élelmiszerben megtalálható, másrészt minden zsiradékkal számolnod kell: azzal, amelyik a tejben és húsban, az olajos magvakban vagy éppen a jégkrémben, olajos halkonzervben van. Egyszóval bármiben, tartalmazzon akár növényi, akár állati zsírt. Az viszont nem mindegy, hogy milyen formáját választod a zsíroknak, azokat milyen arányban fogyasztod.
Mint Fekete Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet dietetikusa a Life.hu-nak elmondta, a zsiradékoknak élettani hatás szempontjából két nagy csoportja van. Vannak az úgynevezett telített zsírok, amelyek zömében állati eredetű élelmiszerekben – többek közt sertés-, kacsa- és libazsírban, szalonnában, zsíros húsokban és tejtermékekben, tejszínben és a vajban – fordulnak elő. Mellettük vannak telítetlen zsírsavak, amelyek zömében halakban és növényi eredetű zsiradékokban, olajos magvakban, az ezekből sajtolt olajokban találhatók meg.
Mérlegen a zsírok
Az állati és növényi eredetű zsírok összetétele nagyon vegyes, mert ugyan általánosságban kijelenthető, hogy a növényiek telítetlen zsírokat tartalmaznak, az állatik pedig telítetteket, de ez nincs teljesen így. Az állati eredetű zsírok sem tartalmaznak 100 százalékban telített zsírsavakat, ahogy a növényiek sem kizárólag telítetlen zsírsavakból állnak. Egyedül azt tudjuk biztosan, hogy melyik típus melyik zsírsavat tartalmazza nagyobb arányban.
"Tudjuk azt is, hogy számunkra élettani szempontból kedvezőbbek a telítetlen zsírsavak, míg a telítettek kedvezőtlenebbek. Ezek aránya van hatással többek közt szervezetünk jó és rossz koleszterinszintjére, az érelmeszesedés, az agyvérzés, a szívinfarktus, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára" – magyarázza Fekete Krisztina. Mint mondja, ideális esetben az összes zsírfogyasztásunk kétharmad része telítetlen zsiradékokból kellene álljon, míg egyharmada telítettekből.
Matek a konyhában?
Utóbbi a gyakorlatban akkor kivitelezhető, ha az ételkészítéshez növényi olajokat használsz, a kenyérre is növényi eredetű zsiradékot, magyarán margarint kensz. Így érhető el, hogy ha amúgy megfelelő mennyiségű tejet, húst és húskészítményt fogyasztasz, nagyjából jó arányban jussanak be a szervezetedbe az egyes zsírsavak. Ebben az esetben jó esélyed van arra, hogy számolás és statisztikák, táplálkozási napló vezetése nélkül is helyesen táplálkozz.
Érdekes, de a kutatások az mutatták, hogy a transzzsírsav túlzott bevitele még az állati eredetű, tehát a főleg telített zsírsavat tartalmazó ételeknél is nagyobb kockázatot jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos daganatos elváltozások megjelenésére nézve. Kimutatták azt is, hogy minél több transzzsírsavat fogyaszt valaki, annál nagyobb az esélye a hasi elhízásra. Ezen kívül még jó pár olyan elváltozás van, amelynek rizikóját a transzzsírsavak fogyasztása jobban emeli, mint az állati eredetű zsiradékok. Fekete Krisztina kiemeli, hogy a veszélyt a mesterséges transzzsírsavak jelentik, ebből a szempontból szerencsés, hogy ezek fogyasztását könnyű korlátozni.
Február 18-ától már nem kell nagyítóval vizsgálnod, hogy az ételek összetevői közt szerepelnek-e a transzzsírsavak jelenlétére utaló részlegesen hidrogénezett növényi olajok, zsírok, akkortól ugyanis már érvényes az a szabályozás, amely gátat szab ezen összetevő alkalmazásának.
Nem kell nagyító
"Ennek a káros anyagnak a mértékét először Dániában korlátozták, náluk 2009-ben léptettek életbe erre vonatkozó szabályozást. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az országban 3 év alatt 20 százalékkal csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek száma. Ez hatalmas eredmény. A szigorítást Dánia után Ausztria is bevezette, hamarosan pedig nálunk sem lehet káros mennyiségű transzzsírsav az élelmiszerekben" – mondja a Life.hu-nak Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A szakpolitikus hozzáteszi, hogy szépen lassan minden országban életbe léptetnek ilyen jellegű, tudományos eredményeken alapuló korlátozást. A hazánkban most bevezetett határérték nagyon alacsony, nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy ebben a mennyiségben a transzzsírsav még akkor sem okozhat problémát, ha szintje éppen csak a megengedett alatta van. A változás csak az ételek egészségre gyakorolt hatásában látszik majd, másban nem mutatkozik meg, lévén a gyártók jellemzően meg tudták oldani, hogy a különbséget a fogyasztó ne érezze meg. Azaz mindez az ételek állagára, eltarthatóságára, ízére nincs hatással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.