A 1950-es és 1960-as évben született a legtöbb, témát érintő kísérlet. Az akkor ígéretesnek ítélt eredményeket felülírta a szerek illegálisnak minősítése. A modern tudósok most azt állítják, hogy az LSD és a varázsgomba nevű pszichedelikus drog nemcsak a szorongásos tüneteket oldja és a poszttraumás stressz szindrómát gyógyítja, de az alkoholfüggőség leküzdésében is hatékony segítséget nyújt – írja a Medicaldaily.
Több mint negyven évvel ezelőtt a Harvard hírhedt professzora,
Timothy Leary mindenkit arra biztatott, hogy bátran éljenek a hallucinogén szerekkel,
aminek eredményeként Nixon elnök a kutatót „Amerika legveszélyesebb emberévé” minősítette. A szakember számos kísérletet folytatott, majd az LSD gyógyászati célú bevetése mellett foglalt állást, végül megszüntették állását, a szert pedig illegális drogként kategorizálták.
A lizergsav-dietilamid, azaz LSD az ergolinok családjába tartozó pszichedelikus drog, amelynek hatására megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód és a szemlélet. A modern kutatók az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak ennek a szernek a hatásával. A University of British Columbia szakemberei például Leary korábbi kutatásait megerősítve állítják:
a megfelelő körülmények között, ellenőrizett formában használt LSD valóban jótékony hatással van a páciensre a pszichoterápia során.
"Az összes kutatás az 1950-es és 1970-es évek között zajlott, majd illegálisnak minősítették a szert anélkül, hogy a gyógyászati célú felhasználásának körülményeit alaposabban megvizsgálták volna” – állítja a kutatást vezető Dr. Evan Wood. A kutatás vezetője szerint a korábbi negatív tapasztalatok kizárólag a nem megfelelő, nem ellenőrzött, nem gyógyászati célú felhasználás számlájára írhatók, ugyanakkor az LSD pozitív hatásai ugyanakkor ma is számos páciens gyógyulásához járulhatnának hozzá.
Somogyi Katalin, a Life.hu klinikai szakpszichológusa
A pszichoaktív szerek olyan anyagok, amik a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják a fogyasztó hangulatát, tudatállapotát, gondolkodását és ennek következtében a viselkedését is.Ebbe a csoportba tartoznak a narkotikumok (heroin), a stimulánsok (koffein, ecstasy), az altatók és nyugtatók (xanax), valamint a hallucinogének, amik hatására érzéki csalódások lépnek fel – megváltoztatva a realitást és az időérzéket – (LSD, kanabisz származékok). A hallucinogéneknek tudattágító-módosító hatásuk van, amely a meditáció vagy hipnózis alatt átélt módosult tudatállapothoz hasonlítható. A tudatmódosulás vagy tudattágítás hatékony eszköz a lelki elakadások feloldására. Ilyen állapotban más nézőpontja és jobb rálátása van a páciensnek a saját problémájára, ez segíti őt kilépni az aktuális elakadásból.
Nem ritka egyébként hogy a gyógyászatban „drogokat" alkalmaznak a gyógyításhoz. A morfint például fájdalomcsillapításhoz, az LSD-t egy időben évekig a depresszió és a szorongás kezeléséhez alkalmazták. Az LSD-t sokszor egy kalap alá veszik az úgynevezett kemény drogokkal, holott a függőségi és káros hatása bizonyítottan kevesebb, főleg ha ellenőrzött körülmények között, terápia alatt használják. A kérdés inkább az, milyen módon lehetne megvalósítani, a terápia folyamata során a szer jól ellenőrzött lehessen?!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.