A legtöbb ember akkor fordul pszichológushoz, ha egy problémát hosszú ideje nem sikerült megoldania, tehát az illető „elakadt” az életében. A romló életminőség (például párkapcsolati vagy munkahelyi gondok) és a környezetünk visszajelzései ugyanúgy jelezhetik számunkra a változtatás esedékességét. A pszichológusok több problémakörrel is foglalkoznak, egyrészt életnehézségek megoldásával vagy kialakult panaszok (szorongás, kényszerességek) kezelésével.
„Hosszú ideje tartó, nagyrészt krónikus szorongásos panaszokban tudunk segítséget nyújtani, valamint megállapítani és felmérni, hogy a páciens számára elegendő-e a pszichológiai konzultáció. Sokszor olyan eset is előfordul amikor valaki nagyobbnak érzi a bajt – miközben valójában nincs is olyan nagy probléma. A terápiák első szakaszában a szakember objektív személyiségdiagnosztikát készít, feltérképezi az illető életvonalát, hogy kiderüljön, milyen segítségre van szüksége a páciensnek” – mondja a pszichológus.
A hátunk mögött rajzoló pszichológus legendája – igaz, vagy sem?
Kötélidegek, naponta sok páciens és rengeteg lelki probléma, amely megoldásra vár: ez egy pszichológus „menüje". De mégis, mit várunk el egy pszichológustól, miért megyünk hozzá, hogyan reagálunk a kezelésre és rá? Cikkünkben kíváncsiak voltunk mindkét fél véleményére.A pszichológusok többféle emberi személyiségtípust is ismernek. „A pszichológus egy kicsit úgy működik, mint egy bonyolult számítógép. Felméri, hogy az illetőnek személy szerint mire van szüksége, és az alapján tervezi meg a páciens terápiáját. Elsődleges nézőpontunk, hogy gyógyszer nélkül tudjunk segíteni a betegeken, pszichoterápia segítségével. Amennyiben komolyabb problémákat diagnosztizálunk, adott esetben pszichiátert javaslunk – aki már gyógyszerrel tudja kezelni a helyzetet” – mondja Katalin.
Vannak átfedések a pszichológus és a pszichiáter között, alapvető különbség főleg a tanulmányaikban tapasztalható.
Míg a pszichológus terápiákat, módszereket tanul a bölcsészkaron, addig a pszichiáter az orvostudományi egyetemet végzi el, ezáltal az utóbbiak fókusza inkább a nagy pszichiátriai kórképeken van.
A köztudatban egyre kevésbé számít kínosnak, ha valaki pszichológushoz fordul. Az idősebb korosztálynál még tapasztalható egy bizonyos szégyenérzet, hiszen az ő elképzeléseik szerint csak az elmebetegeknek van erre szükségük. „Ha valaki ráveszi magát arra, hogy külső segítséget kérjen, az minden esetben jót jelent, arra utal, hogy belső igénye van a lelke karbantartására és fejlesztésére. Akik mégis téves elképzelésekkel indulnak neki egy alkalomnak, vagy bele lettek kényszerítve ebbe a helyzetbe, azok tudat alatt ezekkel a hiedelmekkel gátolhatják a terápia hatékonyságát. A terápia első szakaszában előfordulhat, hogy többet foglalkozunk a tévhitek eloszlatásával és az úgynevezett pszichoedukációval, így segítjük a pácienst, hogy többet tudjon meg a személyiség működéséről. Az esetleges berögződött tévhitek után a lelki problémák feltérképezése kerül előtérbe. Egyeseknél percekbe vagy alkalmakba is beletelhet, amíg feloldódnak, de egy profi szakember ezt nagyon gyorsan tudja oldani” – mondta a pszichológus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.