A te idegeid is a végletekig tudnak feszülni, ha valaki csámcsog, csattog vagy hangosan kattogtat? Akkor valószínű, hogy te is beleesel a lakosságnak abba a 15-20%-ba, akik mizofóniában szenvednek. De mit is jelent, és mivel is jár pontosan ez a rendellenesség, amely előtt egyelőre még az orvostudomány is értetlenül áll?
A 27 éves Lilit saját bevallása szerint minden emberi hang idegesíti, legyen szó csámcsogásról, rágóval való pukkantgatásról, csoszogásról, a tollal való kattogtatásról, a hangos nyelésről, a ropogtatásról, orrszívásról vagy épp egy sima hétköznapi szotyizgatásról.
Egyszerűen rááll a fülem ezekre a hangokra, és semmi másra nem tudok figyelni onnantól kezdve, csak arra, hogy mikor jön az újabb pukkantás vagy az újabb falat kétszersült.
A mizofónia szó szerint azt jelenti: a hangok gyűlölete, de hangérzékenységnek és hangdühnek is szokták nevezni. Először 2000-ben javasolták a felvételét a rendellenességek közé, mint olyan betegség, amely szerint negatív érzelmeket, gondolatokat és fizikai reakciókat vált ki az elszenvedőjében néhány hang hatására. A mizofóniának egyelőre nincsenek egységes diagnosztikai kritériumai, ahogyan pszichiátriai, neurológiai és hallási besorolása sincsen – ebből is látszik, hogy az orvostudományban is viszonylag új keletűnek számít ez a rendellenesség.
Annyi bizonyos, hogy az agy hallóközpontjának diszfunkciója, vagyis egyfajta idegrendszeri rendellenesség állhat a háttérében,
és nem a fülekhez, illetve azok túlérzékenységéhez van köze. Ez a fajta érzékenység azonban nem csupán a benne szenvedőt viseli meg, hanem sokszor a környezetét is.
Nyilván az idegenekhez nem mehetek oda, bár szívesen kiosztanék néhány embert. Inkább elnyelve egy káromkodást, összeszorítva a fogaimat, elmegyek mellőlük.”
Mint korábban említettük, a mizofóniával egyelőre kevés kutatás foglalkozott. Néhány kisebb vizsgálat szerint az ebben a rendellenességben szenvedőkben a különféle hangok erősen negatív érzéseket generálnak. Ezeknek a zajoknak nem feltétlenül kell hangosnak lenniük. Egy korábbi tanulmány szerint a legbosszantóbb hangok körülbelül 80%-a valamilyen emberi tevékenység által kiváltott zaj volt, mint az evés vagy az ásítozás, illetve 60%-uk ismétlődő zaj szokott lenni.
A reakciók közé sorolták az agressziót, a hang megakadályozását, a helyszín elhagyását, illetve azt is, hogy az illető megpróbálja utánozni az adott zajt.
„Iszonyatosan megvisel lelkileg, hogy ennyire fel kell húznom magam ezen, de egyszerűen nem tudom visszafojtani magamban ezeket az érzéseket: eluralkodik rajtam az emberundor és a gyűlölet” – magyarázza Lili. Az eddigi sovány szakirodalom szerint a mizofóniás tisztában van azzal, hogy mindez nem normális, és súlyos esetben akár az emberi kapcsolataira is rányomhatja a bélyegét.
„A vőlegényemmel persze volt párszor összezördülés emiatt. Este, amikor már nagyon fáradt is vagyok, akkor már tényleg durva méreteket ölt ez a dolog. Ilyenkor sajnos már azt is elképesztően hangosnak hallom, ahogy például a papucsában járkál a lakásban. Vagy ahogy kinyitja és becsukja az ajtót, de még azt is, ahogy befekszik mellém az ágyba. (Habár azt hozzátenném, hogy ő a saját bevallása szerint is hangos.) Este ezek a jelentéktelennek tűnő hangok is felerősödnek, és hiába próbálom visszatartani, néha szólok neki, és persze nem akarom megbántani, de néha sikerül. Ő akkor meg is szokott kérni, hogy most ezt inkább fejezzem be. Szerencsére nagyon szeretjük egymást.”
Mivel a kiváltó ok egyelőre nem tisztázott, a mizofóniára egyelőre nincs gyógymód. A rendelkezésre álló terápiás kezelések azonban sokat segíthetnek a rendellenességben szenvedőknek abban, hogy hogyan viseljék jobban, illetve hogyan finomítsák a hangokra adott reakciójukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.