Miért nem mindegy, hogy mennyi vitamint szedsz naponta?

Olyanok, mint például Opitz Barbi hidrogén-peroxid fogyasztásra vonatkozó elmélete, ami óriási port kavart - és amiről később kiderült, hogy valóban fertőtlenítő hatású, de nem az emberi szervezetben, hanem mondjuk egy mosógép belsejében.

De vajon mi az, ami tényleg hatásos? És milyen mennyiségre van szükségünk a kívánt eredményhez? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg tudjuk fejteni, meg kell barátkoznunk a mértéktartás fogalmával. Az ember sajnos ezt a kifejezést nem annyira szereti - elméleti szintén még csak-csak, de a gyakorlatban semmiképp.

Ha valaki azt mondaná, hogy a kelbimbóban található A-vitamin sokkal hatásosabb a koronavírus ellen, mint az összes többi élelmiszerben lévő vitamin, akkor bizony nem sokkal később a kelbimbó hiánycikk lenne. És miért? Mert aki elhinné ezt az állítást,

Túlzásba vinné még akkor is, ha tudná, hogy egy bizonyos mennyiség felett hatástalanná válik. "Mert nehogy már ezen múljon az egészségem..." Aki viszont nem hinne a kelbimbó csoda erejében, az egyetlen szemet sem venne - pedig vitathatatlan tény, hogy a benne lévő vitaminok jót tesznek a szervezetnek. Mi emberek, nem igazán találjuk az arany középutat. És ugyanez igaz az összes többi vitaminra is...

Miért hülyeség túltolni a C-vitamint?

Való igaz, hogy a C-vitamin az emberi szervezet egyik legjobb barátja, hiszen a sebgyógyulástól kezdve az érfalak erősítésén át a koleszterinszint csökkentéséig nagyjából mindenben részt vesz. Éppen ezért ha valaki azt mondja, hogy a C-vitamin segít legyőzni a koronavírust, akkor - általános érvényben - igaza van.

De ez nem azt jelenti, hogy minél többet szedünk belőle, annál inkább védettek vagyunk a vírussal szemben. Ennek pedig az az oka, hogy az emberi szervezetnek van egy vitamin felhasználási maximuma. Ez C-vitaminra vonatkoztatva nagyjából 100-200mg egy felnőtt ember esetében. Nagyjából ennyit tud a testünk napi szinten felhasználni. (A pontos mennyiséget illetően megoszlanak a vélemények, de ami biztos, hogy nincs szükségünk 500 és 1000mg-ra.) És ha ennél többet szedünk, akkor a testünk a felesleget felhalmozza, majd a vesén keresztül, vizelet formájában eltávolítja a szervezetből. Csak sajnos időközben növeljük a vesekő kialakulásának esélyét.

D-vitamin: Ha okosan használod, ő is a barátod!

Az utóbbi években a D-vitamin fokozott figyelmet kapott, mert felismerték, hogy nem csak a csontanyagcserére van jótékony hatással, hanem szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban is. Fontos, hogy jól meghatározzuk a napi bevitt mennyiséget, mert ez kell ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immunitásban aktiválja a sejtek funkcióját - ergo csökkentse a gyulladások esélyét. A D-vitamin zsírban oldódik, és a szervezet elraktározza nekünk különböző formákban, ám ezek közül számunkra a D3-vitamin a legjobban felhasználható. Napsütéses időszakban (tavasztól őszig) elég, ha napi rendszerességgel kifekszünk fél órára a szabadba, hiszen ezzel már fedeztük is a szükséges D-vitamin szükségletünket. Borúsabb, őszi-téli hónapokban pedig 1500-2000 NE (Nemzetközi Egység) bevitele ajánlott.

Tudni kell, hogy a D-vitamin élelmiszer és napfény formájában nem túladagolható. Egyrészt azért, mert a szervezet képes védekezni a napfénnyel szemben, másrészt azért, mert élelmiszerben alig található. Tehát kizárólag táplálékkiegészítő formájában lehet túladagolni.Felhalmozódása megemeli a vér kalciumszintjét, ami növeli az érelmeszesedés kockázatát.

A-vitamin: Nem éri meg túlzásba vinni!

Szintén zsírban oldódó, tehát ezt is könnyen felhalmozhatjuk a szervezetben. Nagyon fontos vitaminunk, ugyanis a bőr felépítésének folyamatában illetve a növekedés folyamatában is fontos szerepet játszik - de a legmenőbb tulajdonsága talán mégis az, hogy A-vitamin nélkül nem látnánk a sötétben. A-vitamin hiányában az illető farkasvakságban fog szenvedni.

Viszont a túlfogyasztásnak is egyértelmű jelei vannak. Például a bőrünk rendszeres gyulladása, sárgás árnyalata tipikusan túl magas A-vitamin szintről árulkodik. A hajunkat is megviseli: hajszálaink megritkulnak és vastagabbak lesznek. Hányingert, fejfájást, fáradékonyságot idéz elő. És akkor még a csontkinövésekről nem is beszéltünk.

Tehát akármelyik vitamint is nézzük, közvetve vagy közvetlenül mindegyik hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk 100%-os hatásfokon tudjon működni - vagyis részt vesz abban, hogy testünk védekezni tudjon akár a koronavírussal szemben is.

Azonban a legjobb amit tehetünk, ha nem esünk túlzásokba, ugyanis azzal pont annyira árthatunk magunknak, mintha nem csinálnánk semmit. A jóból is megárt a sok elvét követve igyekezzünk okosan táplálkozni, mert másképp minden vitamin ellenséggé válhat.