A karácsonyhoz hasonlóan a húsvéthoz is ünnepek egész köre tartozik, ám téli szomszédjával ellentétben a tavaszi vándorünnep évente visszatérő események egész sorozatát gyűjti maga köré.
Hagyományosan a téli ünnepkör utolsó napja a vízkereszt, melyet Európa egyik legrégebbi tradíciója, a karnevál-időszak követ, a farsang, mely a tél elüldözésére és a tavasz fogadására szolgál. Az óvódákban és iskolákban ekkor öltöznek be a gyerekek, Velencében és Kölnben - na meg rengeteg más európai városban - hatalmas karneválokat szerveznek, de a busójárást is ebben az időszakban rendezik meg Mohácson.
A karneválozás és mulatság után viszont elérkezik a hamvazószerda: a nap, mellyel kezdetét veszi a húsvéti ünnepkör. Hogy hányadikán? – Minden évben máskor.
A húsvét időpontját az ősi pogány tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepéhez képest határozták meg az egyháznagyok még a negyedik században. Addig egybeesett a zsidó húsvéttal, azaz a pászkaünneppel, ezután azonban a következőképpen rögzítették:
Húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A tavaszi nap-éj egyenlőség nem más, mint az évszak csillagászati közepe: ekkor a 24 órás napból pontosan ugyanannyi világos órát kapunk, mint amennyi sötétet. Ez a nap idén március 20-ára esik.
Ezután az első holdtölte április 6-án, csütörtökön van, húsvétvasárnap tehát április 9-re esik.
A keresztények húsvétvasárnap Jézus feltámadását ünneplik. Ilyenkor valamennyi egyház szertartást celebrál a Megváltó tiszteletére. Az húsvéthoz kapcsolódik a pünkösd is - együtt az egészet nevezzük húsvéti vagy tavaszi ünnepkörnek.
Nézzük, hogyan kezdődik és milyen ünnepekre számíthatunk ebben az időszakban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.