"Kövér vagyok és boldog" - Megdöbbentő sorok egy 40 éves nő blogjából

A kilókkal vívott évtizedes harcának szentelte blogját Joni, aki nem tagadja, közel harminc éven keresztül a fogyásról és a külsőségekről szólt az élete. Arról is beszélt, hogy sokat vívódott, megírja-e a történetét, aztán úgy döntött, igen... Azt gondolja, kellenek a példák, akik szembeszállnak a soványság kultusszal.

"Soha életemben nem voltam még olyan sovány, mint amikor ez a kép készült. 55 kiló voltam mindössze, pedig ekkor már szültem három gyereket" - írja az alábbi képhez, és hozzáteszi, ekkor is rengeteg kivetni valót talált magán, soha nem volt elégedett a külsejével.

A fenti képet pedig néhány hónappal a 40. születésnapja után készítették róla.

Joni részletesen leírja, hogy szexi külsejéért annyira megszenvedett, hogy még az élet örömeit is elfelejtette élvezni. "Naponta alig 1000 kalóriát eszek, hogy hetente 35 mérföldet futok, hogy naponta három órát alszok. Hogy mindent felírok, azt is amit ettem, és azt is, amit csak enni szándékoztam. Hogy elfogadom, hogy rendszertelenné vált a menstruációm. És, hogy megtagadom magamtól az ételt, még akkor is, amikor éhes vagyok" - emlékezett vissza. "Lehet, hogy hat kocka volt a hasamon, és lehet, hogy sokkal könnyebb volt magamnak ruhát találni, és az is igaz, hogy azonnal utánam fordultak a férfiak, de a külső ezzel együtt a megszállottjává is tett. Mindig találtam a testemen valami hibát, a terhességi csíkoktól elkezdve az integetőizmomig, amin dolgozni lehetett" - tette hozzá.

Joni azt is hangsúlyozza, hogy bejegyzésével nem azt akarja mondani, hogy a sovány emberek boldogtalanok, hanem azt, hogy ha más testalkattal rendelkezel, nem érdemes feláldozni az életedet, a családodat, a szabadidődet azért, hogy minden energiádat a kilókkal folytatott harcba fektesd.

"Azóta a ruháim többsége nem jön rám. De változott más is. A lelkembe olyan csend, öröm és béke költözött, melyet eddig még sosem tapasztaltam, és ez már megért néhány plusz kilót. Igen. Kövér vagyok. Kövér vagyok, de boldog" - írta Joni.