Nyújtani kell, de nem mindegy, hogyan csinálod!

Alapszabály, ha nyújtani kezdesz

Az edzés elején és a végén is érdemes beiktatnod a nyújtást, ám fontos, hogy nem szabad ezzel kezdeni, bemelegítés nélkül ugyanis könnyen lesérülhetsz. ,,A nyújtás fő szabálya, hogy nem szabad úgymond nekiesni, mindig egy általános bemelegítésnek kell megelőznie, hideg izmokat ugyanis nem lehet nyújtással terhelni. Ma már szerencsére nem alkalmazunk rugózó mozdulatokat: egy általános átmozgatás után kell jönnie egy pár perces dinamikus nyújtásnak" - vallja Nagy Amarilla gerinctréner, gyógytornász, a Life.hu szakértője.

,,A nyújtáskor az egyik alapszabály, hogy amikor érezzük, feszül az izom, kicsit ki kell engedni, pihenni kell, majd újra megpróbálni. A túlzott feszítés okozhat károkat, erre érdemes figyelni. Gyógytornászként nagyon fontosnak tartom az izmok megfelelő nyújtását, természetesen csakis a fokozatosság elvének betartásával" - teszi hozzá a szakértő.

Amikor a nyújtás veszélyes

Ám bizonyos esetekben a nyújtás növelheti az ínsérülések kialakulását. Ez ugyan főleg futóknál, atlétáknál fordul elő, de olyanokkal is megtörténhet, akik az átlagosnál többet sportolnak - derül ki egy közelmúltban publikált kutatásból. „Az a javaslat, hogy nyújtógyakorlatok végzésével elkerülhetők a sportsérülések, így az ínsérülések is, döntően tapasztalatok alapján elfogadott módszer, ugyanakkor tudományosan megalapozott bizonyíték nincs rá" - nyilatkozta nemrég a kutatást végző Janne A. Peters, a Groningen-i University Medical Center munkatársa.

Mi a megoldás?

Természetesen más lehetőségeket kell keresni a sportolóknál, és mást a hétköznapi embereknél. A focisták számára például vannak kifejezetten erre a célra alkalmazott speciális egyensúlyi edzések, ám lehet kapni olyan, a rázkódást elnyelő betétet is, ami hatékony lehet. Ám ha már kialakult a probléma, a láb pihentetése különösen fontos.

,,A láb anatómiai felépítése nagy egyéni különbséget mutathat (a lábboltozat magassága, lúdtalp stb.), így elképzelhető például, hogy valakinél a cipőbetét vagy egyéb ortopédiai eszköz viselése hatékony a tendinopathia kezelésében, másoknál viszont eredménytelen. Gyakran viszont azt tapasztaljuk, hogy ha a páciensek már a patella vagy az Achilles-ín mentén érzett fájdalom kialakulásakor pihentetnék a lábukat, vagy orvoshoz fordulnának, azzal egy sokkal nagyobb kihívást jelentő probléma is megelőzhető lenne" – nyilatkozta Dr. David Geier.

Nyújtás nyújtással - erre figyelj, ha jógázol

Rendszeres jógázóként bennem felmerült a kérdés, hogy ha nyújtásról és veszélyekről beszélünk, mi lehet a helyzet a jógával. Számos jógaóra ugyanis rögtön a napüdvözlettel indul, ami egy nyújtásokat is tartalmazó gyakorlatsor, emellett a bemelegítés funkcióját látja el. ,,A jógában a napüdvözlet a bemelegítés, ami egy tridósikus (Ayurvéda alapján), minden testtípus számra kedvező gyakorlatsor. Természetesen a napüdvözletet - mivel ez maga a bemelegítés - nagyon óvatosan kell végezni.

Alapszabály a jógában, hogy mindig az "aktív" és az úgynevezett "passzív" zóna között nyújtunk, vagyis nem lépünk be a már sérülési zónának nevezett intervallumba. Ez mindenkinek más, ezért nagyon fontos, hogy óvatosan kezdjünk neki az órának. Viszont mindenképp érdemes napüdvözletet végezni, mert ez a sorozat elég a test teljes bemelegítéséhez, pláne ha intenzív, orron keresztüli légzéssel kombináljuk. Ha pedig már sérülésekről van szó, mikrosérüléseket akkor is szerezhetünk, ha bemelegítés nélkül nyújtunk, vagy túlságosan nagy melegben edzünk, amikor az izmok már extrém módon nyúlnak. Az elv pedig mindig az, hogy tudatosan, és figyelemmel gyakoroljunk, tiszteletben tartva a testünk korlátait" - vallja Kiss Zoltán Nitai jógaoktató.