Mikor, mennyit, hogyan? Minden, amit tudni akartál a kardióedzésről

A kardióedzések – vagy más néven állóképesség-fejlesztő edzések – a szívre, a keringési és a légzőrendszerre gyakorolnak pozitív hatást. Az ilyen jellegű edzésprogramok esetén is fő a fokozatosság, a változatosság és nem utolsósorban a rendszeresség!

Nekik az alacsony intenzitású kerékpározással – amelynek során ülő helyzetben kevésbé terhelik ízületeiket – vagy az igazán ízületkímélő úszással célszerű kezdeniük.

A rendszeresség fontos edzéselméleti szempont:

Természetesen akár napi 10-15 perc testmozgásnak is óriási jelentősége van, így az ajánlásaim pusztán egy optimális kardióprogramra vonatkoznak. Sőt azt vallom, hogy 20 perc kardióedzés alatt minden létfontosságú élettani folyamat lejátszódik a szervezetben.

Mindannyian tudjuk, hogy a változatosság bizony jó hatással van ránk, mentálisan és fizikálisan egyaránt. Nem is beszélve arról, hogy gyönyörködtet. Így hát azt tanácsolom, hogy bár a járás, a kocogás és a futás természetes alapmozgásunk, mégis érdemes más jellegű kardióprogramokkal kombinálni az edzéseket, és nem csak az erősítőprogramok esetében, hiszen a szervezet idővel hozzászokik a megterheléshez, vagyis az edzés hatásfoka csökkenni fog. A teljesség igénye nélkül íme néhány példa, hogy milyen gépek, mozgásformák és sportok közül válogathatunk:

Alacsony intenzitásúnak nevezzük a maximális pulzusunk (220 mínusz az életkor) legfeljebb 65-70%-ával végzett edzést. A zsírégetés már alacsony intenzitás mellett is megtörténik, ugyanis a zsírt a szervezet csak megfelelő mennyiségű oxigén jelenlétében képes felhasználni; vagyis akár ülve, pihenő állapotban is égetünk zsírt. Ilyenkor alig használunk fel energiát, kevés kalóriát égetünk el, de a szervezet már ekkor is inkább a zsírraktárait próbálja igénybe venni, nem pedig a hirtelen, nagy erőkifejtéshez energiát biztosító szénhidrátraktárakat.

Tanulmányok igazolják, hogy közepes intenzitás mellett égetjük a legtöbb zsírt. A zsírokat egyébként csakis szénhidrátokkal együtt használja fel a szervezet, így a legjobb esetben is maximum 60% lesz a zsírégetésünk, és 40% a szénhidrát-felhasználásunk. Tehát a maximális pulzusunk (220 mínusz az életkor) legfeljebb 75%-ával végzett edzés folyamán használjuk fel a legtöbb zsírt. Az elégetett zsír mennyisége megközelítőleg 0,5-1 gramm lehet percenként, ideális esetben is. Az alacsony intenzitású programok a közepes intenzitású edzésre jellemző érték körülbelül 60%-ának felelnek meg. Tehát ez utóbbi tekinthető a klasszikus zsírégető programnak.

A magas intenzitású programok esetében a zsírégető képesség lecsökken. Ennek oka, hogy a szervezet csak elegendő mennyiségű oxigén jelenlétében képes a felhalmozott zsírt elégetni. A maximális pulzusunk (220 mínusz az életkor) legfeljebb 85%-ával végzett edzést tekintjük magas intenzitású mozgásnak. A magasabb intenzitású programok során a szervezet – a gyorsabb és nagyobb erőkifejtés miatt – elsősorban a májban és az izmokban található cukorraktárakból merít, amelyek tárolási kapacitása korlátozott. Amikor ezek a raktárak kimerülnek, az izom elfárad. Az ilyen jellegű és intenzitású kardióedzés egy közepes intenzitású edzésprogramnál közel kétszer több kalória felhasználását is kikényszerítheti.