Gyilkos füstköd: A szmog nem játék

Honnan jön a szmog?

A főképp forgalmas nagyvárosokban kialakuló szmog - az angol smoke és fog szavak összevonásából - a levegőben keringő folyékony és szilárd szennyezőanyagokból keletkezik. Összetevői között megtaláljuk a nitrogén-dioxidot, a kén-dioxidot, a szén-monoxidot, az ózont, melyek a szállongó, 10 mikronnál kisebb részecskék formájában igen veszélyesek. A szennyezőanyagokért nemcsak az autók a felelősek, hanem a fa- és széntüzelésű kályhák is. A tartós, veszélyes szmog kialakulásához azonban még egy dolog kell: megfelelő időjárási helyzet. Szélcsendes, ködös időben a magasban áramló melegebb levegő leszorítja a hideget, és könnyen felgyűlnek a mérgező anyagok.

Gyilkos füstköd

Szmogriadót általában akkor rendelnek el, amikor a levegőben szállongó por tartalma jelentősen meghaladja az egészségügyi határértéket, vagy annak a többszörösét. Bár az elnevezés csalóka, nem látható porról van szó, hanem a már említett apró részecskékről, melyek minél kisebbek, annál könnyebben szívódnak fel a szervezetünkben. Egyesek egyenesen a tüdő léghólyagocskáiba is bejutnak, ahonnan később csak nagyon nehezen ürülnek ki. A por pedig olyan káros anyagokat - sokszor azbesztet is - tartalmaz, aminek semmi keresnivalója a tüdőnkben. Egészséges emberekben is köhögést, hányingert, irritált nyálkahártyát okozhat, de közvetlen kapcsolatba hozható a trombózissal, asztmával, rákkal és a szívrohammal is. Ezeket a részecskéket nem lehet elég komolyan venni, mivel ez az a környezeti ártalom, mely a legtöbb magyar, 16 ezer ember haláláért felelős évente. A kén-dioxid légúti görcsöket és csökkent tüdőfunkciót, asztmásoknál pedig rohamokat okoz, az ózon a szemet és a nyálkahártyát izgatja, köhögést, gyulladásokat, hányingert kelt, és súlyosbítja a tüdőbetegségeket. A szén-monoxid-mérgezést pedig be sem kell mutatni, de míg otthonunkban érzékelőkkel védhetjük magunkat, a szálló porban lévő szén-monoxid ellen nem sokat tehetünk. Ez fejfájást, hányingert, később idegrendszeri tüneteket, szívtáji fájdalmakat, akár szívrohamot okozhat. A szmog tehát öl. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1952-es londoni eset, ahol az öt napig tartó erős füstköd miatt négyezer emberrel több halt meg, mint máskor, ugyanebben az időszakban.

Rossz hír a férfiaknak

Bár a szív- és érrendszeri problémákból is nekik jut több, és a szmogtól szívritmuszavaraik is kialakulhatnak, a füstköd a férfiak nemzőképességét is csökkenti. A szervezet ugyanis ilyen vészhelyzetben még a szaporodásnak sem látja értelmét, így csökkenti a hímivarsejtek termelését. Ez az utódok szempontjából annyiban hasznos, hogy a mérgező anyagok a hímivarsejtek DNS-ét is károsíthatják. Ezért jobb, ha az csak tiszta levegőben fogan meg, mert nagyobb eséllyel lesz egészséges. A szmog egyébként még az étvágyat és a szaglást is rontja: az ÁNTSZ közleménye szerint azonban egészségeseknél is jelentkezhetnek asztmás, allergiás tünetek, illetve gyakoribb légúti fertőzések.

Ne vegyünk levegőt?

A szmogot csak akkor kerülhetjük el, ha nem tartózkodunk a veszélyes nagyvárosokban. Mivel ez a legtöbbünknek kivitelezhetetlen, maximum csökkenteni tudjuk az ártalmakat. Ne nyissunk ablakot, és ne sétáljunk a késő délutáni óráktól, mivel ilyenkor a legmagasabb a szennyezőanyagok koncentrációja. Nehéz fizikai munkát, sportolást se erre az időszakra tegyünk, a forgalomban kerékpározni pedig szigorúan tilos, mivel a megerőltetéstől háromszor-négyszer annyi szennyezett levegőt szívunk be, mintha csak sétálnánk. Krónikus légúti betegségekkel küzdők, csecsemők és kisgyermekek, illetve az idősek, ha tehetik, ne menjenek a szabadba. Ahhoz pedig, hogy minél kevesebb káros anyag kerüljön a levegőbe, érdemes kerülni a gépkocsik használatát, vagy egy időre gázzal fűteni a lakást, avart égetni pedig szigorúan tilos.

Mikor rendelnek el szmogriadót?

Hazánk jogi szabályozása különféle küszöbértékekkel dolgozik: az egészségügyi határérték a legalacsonyabb, 50 mikrogramm/köbméteres szálló por koncentrációt jelent - ez általában még nem okoz tartós egészségkárosodást. Ha ennél magasabbra emelkedik, akkor eléri a tájékoztatási határértéket, mely a gyerekekre, betegekre, idősekre már veszélyt jelent. Erről csak akkor kötelező tájékoztatni a lakosságot, ha már két napja tart. Szmogriadót 100 mikrogramm/köbméter feletti koncentráció esetén rendelnek el, ez már rövidtávon is káros mindenkire, ezért azonnal csökkenteni kell a szennyeződés mértékét.