Csokifüggés, csipszmánia: te is függő vagy?

Természetes ecstasy: a csoki

Egyre többen nevezik magukat - komolyan vagy félig komolyan - csokolistának, azaz súlyos csokifüggőnek. Bár a kutatók szerint ennek nagyrészt érzelmi alapja van, így csupán elhatározás kérdése lenne leszokni róla, a helyzet azért nem ilyen egyszerű. A csokoládé ugyanis megemeli az agy szerotoninszintjét, amitől nemcsak a kedvünk lesz jobb, de még az enyhe fejfájásunk is elmúlhat - ráadásul a csokiban nagy mennyiségben található cukor is javítja a kedélyállapotot.

A tejtermékek és az ópiátok

Első hallásra megdöbbentőnek tűnhet, de a tejtermékek is okozhatnak enyhe függőséget. A bennük található kazeint ugyanis szervezetünk egy morfiumszerű hatású kazomorfin nevezetű anyaggá bontja le. Ez persze nem jelenti azt, hogy a napi egy pohár tej vagy kakaó azonnal magával ránt, de a koncentrált kazeintartalmú, sokáig érlelt sajtok már kialakíthatnak egyfajta függőséget.

Heroin helyett csipsz

Annak ellenére, hogy egyik csipsz sem tartalmaz addiktív össszetevőket, mégis minden megvan bennük ahhoz, hogy kis túlzással olyan erős függést alakítsanak ki, mint a drogok közül a heroin. A termékekben található só, cukor és zsír ugyanis olyan hármas, melyet szervezetünk könnyen megkíván, abbahagyni pedig épp olyan nehéz, mint amilyen könnyű volt elkezdeni. Nem véletlenül találni meg sok elhízott ember életében a kólát és a csipszet: ez a két dolog együtt nagy mennyiségben, rendszeresen fogyasztva igen hamar túlsúlyhoz vezet.

Sampon

Gondoltad volna, hogy a hajápolód rabjává is válhatsz? Pedig a rendszeres samponos hajmosás során nemcsak a szennyeződéseket mossuk le a bőrünkről, de az egyébként a hajszálak rugalmasságát és vízállóságát növelő zsírt is. Az ezt termelő faggyúmirigyek viszont cseppet sem veszik figyelembe, hogy minden nap frissen mosott hajjal szeretnénk hódítani: minél gyakrabban mossuk le a zsírt, annál többet termelnek belőle. Tehát minél többet mossuk a hajunkat, az annál zsírosabb lesz, ami miatt még gyakrabban mossuk, így könnyen kialakulhat egy ördögi kör.

Gyorséttermek

Nem véletlenül jut egyre több kutatás arra az eredményre, hogy bizony a gyorséttermi ételek a drogokhoz hasonlóan függőséget okozhatnak. A rengeteg cukor és zsír - hasonlóan a csipszhez - az agyunknak pont azt a "jutalmazó" területét ingerli, mint - többek között - a dohányban lévő nikotin, patkánykísérletekben pedig a hamburgert faló állatok egy idő után az erős drogfüggőkéhez hasonló tüneteket produkáltak. Tulajdonképpen elképzelhető, hogy egy gyorsétteremfüggő ugyanolyan élvezettel majszol el egy hamburgert, ahogy a dohányos rágyújt egy szál cigire - csak míg az utóbbi egészségtelen mivoltára számtalan módon figyelmeztetnek, addig a gyakran elhízást, cukorbetegséget vagy szívproblémákat generáló gyorséttermi menük ellen nemigen kampányolnak, és a leszokásban sem segít senki.

Nátrium-glutamát

Az E621 néven ismert, általában tengeri algából kivont ízfokozó szinte minden ételünkben vagy hozzávalóban megtalálható: az ételízesítőktől, leveskockáktól, felvágottaktól kezdve a csipszeken, készételeken át a kínai büfékig, ahol hatalmas mennyiségben fűszerezik vele az ételeiket. Az intenzív íz mellé azonban furcsa tüneteket és függőséget is kaphat a gyanútlan fogyasztó: egyrészt egy idő után semmi nem ízlik majd, amit nem nátrium-glutamáttal ízesítettek, így rászokunk az ezzel dúsított ételekre, másrészt ez az anyag olyan inzulin- és adrenalinreakciókat is kiválthat, ami további nagy mennyiségű fogyasztásra ösztönöz.