Radioaktív felhő Magyarország felett - van okunk félni?

Aligha találhatunk olyan láthatatlan, ám félelmetes hatalommal bíró erőt, mint a nukleáris erő. Az erőt, amely a múlt héten elszabadult, s radioaktív részecskéi most szabadon szállnak a kontinensek felett.
Az atomenergia néhány országban szinte nélkülözhetetlen, hiszen nincs más módja a szükséges energia megteremtésének, vagy ha igen, akkor hatalmas gazdasági forrásokat kell más területekről elvonni. Japán az egyik legnagyobb kőolajimportáló országok közé tartozna, ha nem lennének a szigeten az erőművek.

A robbanással szinte egy időben tört ki a pánik is, bár a hírekből úgy tűnik, éppen a japán lakosság az, amely a leghiggadtabban fogadta a történteket, szemben Európa más országaival, ahol azonnal magasra emelkedtek az antinukleáris mozgalmak zászlói. De mi az igazság, valóban van okunk félni itt Európában, egészem pontosan Magyarországon a Japán katasztrófa következményeitől? Eljuthatnak idáig a radioaktív felhők, és ha igen, milyen hatásokra kell felkészülni a lakosságnak? És úgy egyáltalán, lehet védekezni valamilyen módon a láthatatlanul romboló sugárzás ellen?

A robbanást követő második héten éri el hazánkat a radioaktív felhő

A Life.hu kérdéseire Koblinger László, az OAH (Országos Atomhivatal) főigazgató-helyettese, az Általános Nukleáris Igazgatóság vezetője válaszolt.

"A legnagyobb nyugalommal állíthatjuk, hogy a Japán szigetországban történt katasztrófának, illetve az azt követő radioaktívanyag-kibocsátásoknak nem lesznek, nem lehetnek hatásai hazánkra, hiszen hatalmas távolság választja el a két országot egymástól. Ráadásul a hivatalos jelentések és mérések szerint nem is került akkora mennyiségű radioaktív részecske a levegőbe, hogy az az egészségügyi határértéknél nagyobb sűrűségben legyen még jelen a levegőben, amikor a 'felhő' hazánk fölé érkezik. Ennek érkezése, a meteorológiai jelzések alapján a robbanás utáni 10-14. napra várható.

Csak az erre felkészült laboratóriumokban, a legérzékenyebb műszerek jelezhetik majd a megnövekedett radiokativitás jelenlétét a légtérben, de ennek egészségügyi hatása nem lehet, inkább csak tudományos érdeklődésre tarthat számot a dolog. Mi tehát hazánkban teljes biztonságban vagyunk.

Az is biztos, hogy hasonló katasztrófától sem kell tartanunk, már ami a hazai atomerőműveket illeti, hiszen hazánkban földrengésbiztos módon erősítették meg a Paksi Atomerőművet. És tudni kell azt is, hogy Japánban is 'kibírták' a reaktorok az iszonyatos erejű rengéseket, és csak az azt követő szökőár mosta el - de ilyen erejű dupla katasztrófával Magyarországon nem kell számolni.

Tudni kell azt is, hogy bár rendkívül fontos, és egyre fontosabbá válik az egész Földön a zöld energiaforrások felkutatása, megteremtése és annak mindennapi gyakorlatba való átültetése, azért nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Európa számos országában a villamos energia jelentős részét atomerőművekből nyerik (Franciaországban például a villamos energia 80 százalékát), és ezeket a legjobb szándék ellenére sem lehetne egyik napról a másikra lecserélni. Így számos országban, ha erre sort kellene keríteni, akár évtizedekig is eltarthatna folyamat.

Azt senki nem állíthatja, hogy ez a távolabbi jövőben majd egyszer nem valósul meg, de tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi 'kockázatelfogadási' szabályok alapján, az atomerőműveknek fontos szerepük van az energiatermelésben."

Egészségügyi kockázatok megnövekedett sugárterhelés esetén

Egy, a napokban kiadott WHO jelentés szerint súlyosabb a helyzet Japánban, mint hitték, és a sugárszennyezés nem csak a fukusimai atomerőmű 20-30 kilométeres körzetére korlátozódik, annál sokkal szélesebb hatósugarú körben szennyeződött a levegő, a víz és ezeken keresztül az élelmiszer is. Tokió hatalmas bevásárlóközpontjaiban a minimálisra esett vissza a hazai élelmiszerek (zöldségek, tej stb.) forgalma.

Ám azt, hogy egészen pontosan a szervezet mely területére hat a sugárzás, kevesen tudják, pedig fontos kérdés itthon is, hogy mi történhetne, ha a megengedett mértéknél magasabb radioaktív dózis érné hazánk lakosságát. Milyen betegségek kialakulásáért felelős a sugárzás, főleg úgy, hogy az nemcsak közvetlenül a levegőből éri az embert, hiszen a szennyezett víz vagy az élelmiszerek fogyasztásával a sugárzó anyag be is épülhet szervezetünkbe.

Csernobil

Egészen pontosan a mai napig sem lehet tudni, hogy a csernobili atomrobbanásnak hány halálos áldozata volt, és ezen felül hányan betegedtek meg súlyosan. De a robbanás egészségügyi hatásai azért közismertek. Ez alapján lehetne valószínűsíteni a kockázatokat, ám szerencsére most ez nem valós veszély.

Az viszont tény, hogy a csernobili robbanás után nőtt a leukémiás gyerekek száma Ukrajna, Oroszország és a Belorusz Köztársaság legjobban szennyezett területein. A rákos megbetegedések száma - az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint - az egész világon összesen mintegy 4000-rel nőhet meg. A megbetegedéseket alapvetően az ionizáló sugárzás hatására létrejövő fizikai, kémiai és sejtszintű biológiai elváltozások okozzák.

A radioaktív felhő egyetlen összetevője, a radioaktív jódizotópok hatása ellen lehet védekezni inaktív (nem sugárzó) jódtabletták kellő időben történő bevételével. Itt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a jódtabletták kiosztására Japánban is csak a Fukusima körzetéből kitelepített személyeknél került sor. Távolabbi területeken - és főleg Európában, Magyarországon - a jódtabletták beszedése nemcsak felesleges, de kifejezetten káros is!

Kassai Tini