Vas megyében kevesebbet aggódnak az emberek

A kérdőív tudományos alapokon nyugszik. Kifejlesztésének alapja egy nemzetközi vizsgálatokban már bevált tesztcsomag, amelyet a Psychogalaxy kutatócsoport adaptált a hazai viszonyokhoz a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusainak részvételével. A Psychogalaxy az interneten végzett kérdőíves kutatásairól vált ismertté, amelyben a legkorszerűbb tudományos módszereket használva, több ezer tesztkérdéssel és új típusú rajzolós tesztekkel vizsgálta Magyarország lelkiállapotát.

Mértük az aggódási hajlamot és a stressztűrést is

A Nagy Stressztesztben feltett kérdések arra adnak választ, hogy mennyire aggodalmaskodnak és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók. A teszt két kérdőívet tartalmazott. Az első azokat az embereket azonosította, akik hajlamosak felesleges aggódásra, elképzelik a legrosszabbat és szoronganak miatta. A második kérdőíven viszont azok értek el magas pontot, akik stresszhelyzetben higgadtak maradnak, hideg fejjel felveszik a kesztyűt, bírják a kritikát és megsértődés helyett képesek megbirkózni a helyzettel.

A nők többet aggódnak és kevésbé tűrik a stresszt

Az eredmények szerint a tesztkitöltők 73 százaléka nő, ami megegyezik a Psychogalaxy adataival. A magyarázat a kutatók szerint a nők nagyobb önismereti igénye és pszichológiai érzékenysége lehet. Az igen nagy mintára kiterjedő elemzés szerint a férfiak jobban tűrik a stresszt, mint a nők. A magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. A nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de többet is aggodalmaskodnak náluk. Míg a férfiak ötödéről mondható el, hogy keveset aggodalmaskodik, addig a nőknek már csak 11 százaléka jellemezhető alacsony aggodalmaskodással.

Idősebb korban már nem izgatjuk fel magunkat olyan könnyen

Noha a teszt az internetezők minden korcsoportját megszólította, a legtöbb a 35-49 év közötti válaszadó volt. Elgondolkodtató eredmény, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje és nő a stressztűrés mértéke. A legjobban a 19-34 év közötti férfiak és nők aggodalmaskodnak - azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek. A 65 év felettieknek már csak 6%-a mutat átlag feletti aggódási szintet.

A marketingesek nagyon jó stressztűrők

A leginkább stressztűrő emberek a személy- és vagyonvédelemmel, a marketinggel, az információtechnológiával összefüggő területen dolgoznak. A szokásos kérdés természetesen itt is felmerül: vajon a stresszt eleve jól tűrő emberek választják ezeket foglalkozásokat, vagy a déformation professionelle elve alapján az adott foglalkozás fejleszti ki a stresszel való megküzdés képességét? Az adatok erre a kérdésre sajnos nem adnak választ, az viszont kiderül a felmérésből, hogy a stresszel a legnehezebben megbirkózó és a legjobban aggódó emberek a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok és a hallgatók, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. Mindent összesítve elmondható, hogy az aktív korú, passzív csoportok aggódnak a leginkább, az aggódás tehát erősen összefügghet a foglalkoztatottsággal és a megélhetéssel.

Vas megyében élnek a legnyugodtabb emberek

Bár az ország minden területéről kiegyenlített arányban érkeztek kitöltők, a legtöbben budapestiek voltak. Talán nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, azonban magyarázatra vár, hogy miért Vas megyében mérhető a legkevesebb aggodalmaskodás. Általánosan is elmondható, hogy a főváros mindkét dimenzióban eltér az országos átlagtól, Nyugat-Magyarország viszont kevésbé aggódik.

Támogatott tartalom