A Los Angelesben praktizáló doktornő több pasit is bemutat, és viszonylag ritkán, de néha-néha azért elveszíti a türelmét. Például, amikor olyanok érkeznek hozzá, akik azért nem kívánják a feleségüket, mert az felszedett néhány kilót.
Nemcsak a pszichológus, de az olvasók és az odahaza ugyanilyen problémával küzdők zsebében is kinyílik a bicska, ha azt a mondatot hallják egy férjtől, hogy a teste változása miatt nem kívánja már a feleségét. Ilyenkor persze a nőt azonnal az a vád éri, hogy csak addig tette oda magát, amíg megszerezte a pasit, utána pedig jól elhagyta és elhanyagolta magát. Úgyis mondhatnánk, hagyta, hogy a pihék szőrök legyenek, a seggek pedig óriások, ahogy azt Lovasi András is megénekelte a Kiscsillag Szomszéd című számában.
Arról persze már nem szól a fáma, hogy miért is nem jut ugyanannyi idő az edzésre, miért nem lehet olyan pontosan figyelni a táplálkozásra, mint korábban, és mi van akkor, ha mondjuk a gólya is megérkezik a családba. De hogy mi is a problémájuk tulajdonképpen a férfiaknak? Nos, erről dr. Englernek igen sajátos véleménye van.
"Sosem leszek képes megszokni azt a megjegyzést, hogy 'A feleségem meghízott, és már nem vonzódom hozzá'. Ezek a férfiak teljesen fel vannak háborodva ezen, és néhányan undorukkal indokolják a félrelépést, mintegy jogot formálva maguknak erre, vagy kerülik a szexet, míg csendben fortyog bennük a neheztelés. Aztán találkoztam ezekkel a feleségekkel, akik állítólag elkövették azt az égbekiáltó bűnt, hogy meghíztak, és azt láttam, hogy a súlygyarapodás általában nem érte el a tíz kilót. Megértem, hogy a férfiak vizuális típusúak, de némi plusz a nők testén tényleg akkora sértés?
Amikor mélyebbre ástam, általában felvidultam attól, amit találtam: ezek a férfiak, akik úgy érezték, nem kívánják többé a feleségüket vagy a barátnőjüket, akik 'elhagyták magukat', általában azért mondták azt, hogy nem kívánják ezeket a nőket, mert attól féltek, ez valójában azt jelenti, hogy a nők vesztették el irántuk való szexuális érdeklődésüket. Vagyis a férfiak indulata nem egyszerűen azon alapult, hogy milyen a nők megjelenése, vagy hogy nem igyekeztek megfelelni a csinosság, vonzóság társadalmi kliséjének. A súlygyarapodás a direkt elutasítás metaforája volt, a férfi nemkívánatosságának megtestesült üzenete, azt jelentette, hogy miatta nem érdemes formában maradni, sőt, hogy a nőt talán már egyáltalán nem is érdekli a férfi."
Mondvacsinált indok lenne tehát a hízás, és valójában nem is az évek során megjelenő hurka és a háj a valódi probléma? Megkérdeztük olvasóinkat, mit gondolnak a témáról, és hogy odahaza miképpen jelenik meg náluk a kigömbölyödés kérdése.
Móni, 28, belsőépítész
"Én ezzel nem értek egyet. Én például vékonyabb vagyok, mint amikor férjhez mentem, stabilan tartom a súlyomat, mert ez ugyanúgy hozzátartozik egy házassághoz, mint a főzés vagy a többi dolog. Nőként nem tudom elképzelni, hogy valaha is elhízzak csak azért, mert a házasélet kényelmessé tett - még akkor sem, ha gyermekeink lesznek.Kata, 37, orvos
"Én ezt csak fordítva tapasztaltam meg. Soha nem volt olyan kapcsolatom, ahol a pluszkilók - pedig volt négy terhesség mellett - gondot okozott volna. Sőt... Az egyik őrült fogyókúrás ámokfutásom alatt, ahol mondjuk a plusz öt kilótól akartam megszabadulni, azt kaptam: minden egyes dekád az enyém, imádom... ne merészeld lefogyni azokat."Tamara, 26, manikűrös
"Egy barátnőm férjének a háztartásvezetéssel kapcsolatos ingerültségfaktora van szoros összefüggésben a csaj kilóinak szaporodásával. Ha magára szed pár kilót, akkor gond, hogy rendetlenség van a lakásban, ha viszont leadja azokat, akkor a pasit a legnagyobb kupi se zavarja.Debóra, 32, termékmenedzser
"Én ugyan még nem vagyok férjnél, de elképzelni sem tudom, hogy hozzámenjek valakihez, aki nem elégedett maximálisan a testemmel. Nem vagyok vékony, soha nem is voltam az, és vélhetően nem leszek drasztikusan vékony sohasem. Szeretem magam és az idomaimat, így hiszem, hogy ezt velem együtt más is imádni tudja öt, tíz, vagy éppen harminc év múlva is."Veronika, 41, fotóművész
"A felszedett kilók nem a házasságnak, hanem a gyerekszülésnek szóltak, így eléggé duzzognék, ha a férjem előállna azzal, hogy már nem kíván a pluszkilóim miatt. Mielőtt gyerekünk lett, nyolc évig úgy voltunk házasok, hogy őriztem lánykori súlyomat. Szerencsére a férjem, ha rám néz, még mindig azt a lányt látja - a belső képe rólam nem változott meg annyira, mint az alakom.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.