A Guardian információ szerint a Nápolyban élő Tiziana 2015 tavaszán küldte el néhány barátjának azt a bizonyos videót, amely végül az interneten kötött ki, és a számos megosztásnak köszönhetően rövid időn belül rendkívül népszerűvé vált. (Hogy miért döntött úgy, továbbítja a szexvideót, nem tudni.) A felvétel ezután számtalan paródiát ihletett, a főszereplőből pedig hamar mém lett. Milliók látták, ahogy azt mondja orális szex közben az őt videózó fiúnak: "Te filmezel engem? Bravó!". Ezt a mondatot később pólókra és bögrékre nyomtatták.
A folyamatos megaláztatások hatására Cantone nevet változtatott, és Toszkánában próbált új életet kezdeni, sikertelenül.
Ezután pert indított a sértő tartalmakat közzétevő internetes szolgáltatók ellen. Egy nápolyi bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezte a beperelt cégek egy részét - köztük a Facebookot is -, hogy azonnal távolítsák el az őt ábrázoló fényképeket és videókat, valamint a rá név szerint utaló bejegyzéseket. Ezzel párhuzamosan azonban a bíróság elutasította a "felejtéshez való jogára" való hivatkozását, mert úgy látta, a kifogásolt adatok nyilvánosságra kerülése óta nem telt még el annyi idő, ami az információkat megfosztotta volna hírértéküktől. Mindezek után még a lányt kötelezték arra, fizesse meg a 20 ezer eurós jogi költséget is.
A tragédia elkerülhető lett volna
Tiziana holttestét végül szeptember 13-án a nagynénje lakásában találták meg a Nápolyhoz közeli Mugnanóban. Temetéséről a média is beszámolt, hiszen egész Olaszországban hatalmas felháborodást keltett, hogy hónapokig kellett küzdenie, hogy eltávolítsák a róla készült házi pornóvideót.
A tragédia után a nápolyi ügyészség nyomozni kezdett azok ellen, akik öngyilkosságba hajszolták a lányt. Úgy tudni, jelenleg négy férfi ellen zajlik eljárás.
Az eset kapcsán Novák Zoltán, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje utánajárt,
milyen jogi lépéseket tehetne valaki hasonló esetben Magyarországon.
Az eredeti videók engedély nélküli megosztása polgári jogi szempontból a "képmáshoz és hangfelvételhez való jog" megsértésének minősülne. Ennek alapján a videók eltávolítását és
sérelemdíjat lehetne követelni, méghozzá nemcsak a felhasználóktól, hanem a közvetítő szolgáltatóktól, tehát például a videómegosztók üzemeltetőitől is.
A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül rövid határidővel fel lehet szólítani a szolgáltatót vagy felhasználót, hogy távolítsa el a képet, videót. Ha ez a felszólítás eredménytelen, akkor per indítható, amelyben a bíróság - elméletileg - 16 napon belül végrehajtható ítéletet hoz. Külföldi székhelyű szolgáltatóknál azonban a per lefolyása lassabb, az ítélet végrehajthatósága pedig kétséges lenne.
Az eredeti videók terjesztése felvetné a "különleges személyes adattal visszaélés" bűncselekményének megvalósulását is. Ez már két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetőfeljelentés nem is annyira az elkövetők megbüntetése miatt lehetne hasznos, hanem azért, mert a büntetőeljárás keretében a bíróság elrendelhetné a videónak az internetes tárhelyekről történő ideiglenes eltávolítását.
Problémát itt is a külföldi székhelyű tárhelyszolgáltatók jelentenének. Ha ők figyelmen kívül hagynák a magyar bíróság döntését, és nem távolítanák el a videót, úgy az továbbra is elérhető lenne. Ebben az esetben ugyanis
a magyarországi internetszolgáltatók nem kötelezhetők a videó elérésének megakadályozására.
Erre csak kiemelten súlyos bűncselekmény esetén lenne lehetőség, amilyen például a gyermekpornográfia vagy a terrorcselekmény.
Erre a problémára részleges megoldást jelenthet, ha a sértett a videó eltávolíttatása híján az arra irányuló internetes forgalom csökkentésére koncentrálna. A forgalom jelentős részét ugyanis keresőmotorok (mindenekelőtt a Google) generálják, márpedig az Európai Bíróság néhány évvel ezelőtt kimondta, hogy az EU-s adatvédelmi szabályok a keresőmotorokra is vonatkoznak.
A döntés szerint a keresőmotor üzemeltetője kötelezhető egy adott név alapján történő kereséskor megjelenő bizonyos találatok törlésére, ha a tartalom, amelyre a keresési találat mutat, nem felel meg az adatvédelmi szabályoknak. A sértett így elérhetné, hogy internetes kereséssel ne lehessen megtalálni a videót azokon a tárhelyeken sem, amelyekről nem sikerült eltávolíttatnia.
Nehezebb viszont az eredeti videó kapcsán született mémek esete. Ezek alapesetben nem valósítanának meg olyan bűncselekményt, amellyel kapcsolatban a tartalom ideiglenes eltávolítását lehetne kérni. Ha céljuk véleménynyilvánítás lenne, kifejezésmódjuk pedig nem lenne indokolatlanul bántó, a szolgáltatók személyiségi jogi alapon sem feltétlenül lennének kötelezhetők a mémeknek, vagy akár a rájuk mutató keresési találatoknak a törlésére. Az ellenük való fellépést emellett gyakorlati nehézségek is akadályoznák.
"Az internet felhasználásával elkövetett jogsértő cselekmények a gyors terjedés miatt komoly személyes károkat tudnak okozni. A mostani esetet megelőzően Hollandiában és az Egyesült Királyságban is történtek hasonló tragédiák, amelyek talán megelőzhetők lettek volna gyors és hatékony jogérvényesítés esetén" - mutat rá a jogásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.