Régi idők szexszimbólumai: az 1940-es évek és Rita Hayworth

Miután a cikksorozatunkban kitárgyaltuk már az őskor, az ókor, a középkor, a reneszánsz, a 18. század, a 19. század, a 20. század első évei, az 1920-as évtized és az 1930-as évek egy-egy szépségideálját-szexszimbólumát, most következzen a világháborútól sújtott 1940-es évtized, amely ennek ellenére, vagy tán épp ezért bővelkedett a csillogásban a mozivásznon, és ennek a csillogásnak részei voltak a gyönyörű dívák is. Hisz a hazájuktól távol harcoló katonáknak szükségük volt az ábrándokra, a vágyakra, az ideálokra — hogy legyen miért harcolni, és legyen miért hazajönni.

Ahogyan a cikksorozatunkban szereplő szexszimbólumok közül sokan, úgy Rita Hayworth sem a később híressé váló nevén született. 1918 októberében jött világra (azaz épp idén lenne 100 éves!), Margarita Carmen Cansino néven. Az édesapja Spanyolországból vándorolt Amerikába, az édesanyja ír és angol felmenőkkel bírt. Apai nagyapja neves spanyol bolerótáncos volt, és világhírű tánciskolát is működtetett Madridban, így a kis Rita ez irányú tehetsége nem a semmiből jött. Már gyerekként, és később tinédzserként is rendszeresen fellépett táncosként, egy idő után az apja partnereként — a közönség nem is tudta, hogy szülőt és gyermekét látja.

Egy ilyen előadáson figyelt fel rá a Fox filmstúdió vezetője, és szerződtette le, ekkor még mindig Rita Cansinóként. A Fox filmjeiben kis szerepeket kapott, jellemzően egzotikus származású (például argentin, egyiptomi) lányokat játszott, és nem sokat haladt előre a karrierje, így a szerződése lejárta után igent mondott a rivális Columbia stúdió hívására.

Mindez persze mit sem ért volna, ha Rita Hayworth közben nem lett volna a filmvásznon ellenállhatatlan színésznő — és táncos. A műfaj legnagyobbja, Fred Astaire később bevallotta, hogy az összes közül ő volt a kedvenc táncpartnere, és Rita Hayworth filmjei egyre nagyobb sikereket arattak, belőle pedig egyre nagyobb sztár lett. 1941-ben a Life magazin számára egy ikonikus fotó készült róla, amin pongyolában és fekete csipkekombinéban pózolt, ez a kép pedig gyorsan a legnépszerűbb „pin-up" poszterlánnyá tette Hayworth-t a háborúban szolgáló katonák között. Ez nyilván visszahatott az otthoni népszerűségére is, és talán nem véletlen, hogy a leghíresebb filmje épp 1946-ban, a háború vége után nem sokkal jött ki. Ez volt a Gilda, amiben igazi csábító femme fatale-t játszott (hogy a szexszimbólumokhoz mennyire gyakran kötődik ez a szereptípus, az a cikksorozatunk korábbi részeiből is kiderül), és még a film plakátját is cenzúrázták a merész dekoltázsa miatt. A katonákat pedig továbbra is megihlette: a Bikini atollon végrehajtott kísérleti atomrobbantások során az egyik bomba oldalára az ő képét festették fel. Bóknak szánták a szexbomba felé, de Hayworth iszonyodott a dologtól, amikor később a tudomására jutott.

A férjei közül a leghíresebb a negyvenes-ötvenes évek Hollywoodjának rendező- és színészzsenije, Orson Welles volt, akivel 1943 és 1947 között alkottak párt, és akivel egy fantasztikus közös filmet is összehoztak A sanghaji asszony címmel. Ennek kedvéért vágatta le a haját rövid szőkére Rita Hayworth, ami nagy felhördülést váltott ki, pláne hogy nem egyeztetett a lépéséről előtte a Columbia stúdió vezetőivel.

A negyvenes évek végén szünetet tartott a színészkedésben Rita Hayworth, részben az Ali Khan pakisztáni herceggel kötött házassága miatt (ami szintén csak pár évig tartott). Az ötvenes években visszatért, méghozzá sikeresen, de ez már nem bizonyult olyan tartósnak, mint a karrierje csúcsán. Azért sem, mert ismét férjhez ment (Dick Haymes énekeshez), és ilyenkor hajlamos volt hanyagolni a filmezést a házasság kedvéért, és azért sem, mert a Columbia stúdió már egy új elsőszámú sztárt épített fel ekkor: Kim Novakot. Egyre csökkenő intenzitással még így is folyamatosan filmezett a hetvenes évek elejéig, és akkor döntötte el (mindössze 54 évesen), hogy visszavonul.

A gondtalan nyugdíjas évek megteremtéséhez pénzre is szüksége volt (a férjei általában jól lehúzták), és elvállalt még néhány utolsó filmet. Ezek forgatásán jöttek elő az egészségügyi problémái: alig tudta megjegyezni a szövegét, és nehezen mozgott. Először ezt Hayworth alkoholizmusának tulajdonították (mindig is voltak problémái ezen a téren), de később kiderült, hogy Alzheimer-kórban szenved. A betegségbe 1987-ben halt bele Hollywood valaha volt egyik legnagyobb szexszimbóluma, aki soha nem vetkőzött le a filmvásznon: „Mindenki más bevállalt meztelen jeleneteket is, de én nem, soha." – mondta erről. „Nem volt rá szüksége. Én táncoltam. Provokatív voltam, nyilván, pár dologban. De sosem fedtem fel magam teljesen."