Twin Peaks (1990-1991)
„A baglyok nem azok, amiknek látszanak.” David Lynch gyönyörűen elborult sorozata alaposan felkavarta a televíziózás világát a kilencvenes évek elején: megmutatta, hogy lehet ezt teljesen másképp is csinálni — a nézők pedig imádták Cooper ügynök szürreális nyomozását Laura Palmer gyilkosa után, a fura kisvárost, a fánkokat, a titkokat, az óriást, a törpét és a vörös szobát, nem is beszélve Tuskó Ladyről. A Twin Peaks ráadásul 2016-ban visszatér a képernyőkre, ismét David Lynch felügyelete alatt!
Jóbarátok – Friends (1994-2004)
Ha már sorozatok, nem feledkezhetünk meg az egyik legalapvetőbb és legnépszerűbb televíziós műfajról, a sitcomról, ebben a műfajban pedig a Jóbarátok verhetetlen. A hat barát-lakótárs élete, kavarásai, szerelmei, mindennapi nyűgjei máig ottmarasztalják az embert a tévé előtt, hiába látta már ezerszer az adott részt. Ez pedig nagymértékben annak köszönhető, hogy a poénjai is máig működnek, hiába hallotta ezerszer őket az ember.
South Park (1997- )
Ha már poénok: a South Parknál viccesebb, és egyben szabadszájúbb, tiszteletlenebb módon semmi nem tart görbe tükröt a modern társadalom és úgy általában a felnőttek világa elé. Cartman, Stan, Kenny és Kyle és a többiek kalandjai a maguk minimálgrafikájával és zseniális szövegeivel (és itt most egy kalapemelés a magyar fordítás és szinkron felé) igazi popkulturális jelenséggé, sőt nagyhatalommá váltak — túlszárnyalva még a nagy előd Simpson családot is.
Maffiózók – The Sopranos (1999-2007)
A tévésorozatok történetében az ezredforduló környékére szokás tenni azt a peridódust, amikor valami nagyon megváltozott: a korábban szinte csak olcsó szórakoztatást kínáló szériák között egyre több lett a történetmesélés és kivitel szempontjából is mozifilmeket megszégyenítő prémiumsorozat — ezzel párhuzamosan pedig egyre kevésbé lett ciki a sztárszínészek és sztárrendezők számára is a televíziós munka. A jelenség egyik első példája a Maffiózók volt: a pánikbeteg keresztapa és családjának sorsát elmesélő sorozat tényleg olyan, mint a legjobb mozis maffiafilmek, csak épp nem másfél, hanem nyolcvanhatszor egy órában — a jóból pedig nem árt meg a sok.
Drót – The Wire (2002-2008)
Hogy egy tévésorozat lehet egyszerre tudományos alaposságú és közben szórakoztató, azt a Drót bizonyította be. A mára már szociológia tanszékeken oktatott sorozat keresztül-kasul feltérképezte egy város működésének színtereit, figuráit és összefüggéseit — közben pedig drámaként és krimiként is izgalmas tudott lenni. Ráadásul a törvény mindkét oldalának szemszögét bemutatva.
Totál szívás - Breaking Bad (2008-2013)
Egy tévésorozatnak megvan az az előnye a mozifilmekkel szemben, hogy sokkal több idő és tér áll az alkotók rendelkezésére, így (jó esetben) sokkal nagyobb utat tudnak bejárni a hőseik. Akkorát, mint Walter White, a kémiatanár családapából lett botcsinálta kábítószergyáros, majd hidegvérű drogbáró vélhetően még soha senki nem tett meg tévéképernyőn — ilyen színvonalon legalábbis biztosan nem. Ami csak sokkal durvább lett attól, hogy teljesen hihető és átélhető volt minden pillanata.
Sherlock (2010- )
Vannak örök történetek, amiket időről időre, minden korban elmesélnek — és emiatt sokféle színvonalú változat létezik belőlük. Sherlock Holmes nyomozásai ilyen történetek, az örökzöld karaktert (és hű társát) 21. századi környezetbe helyező sorozat pedig a valaha volt legmenőbb és legszellemesebb dolgok egyike, ami tévéképernyőre került. Ráadásul szupersztárt teremtett Benedict Cumberbatchből!
Trónok harca - Game of Thrones (2011- )
A Trónok harca jött, látott és győzött: 2011 óta lényegében letarolta a tömegkultúrát, és az is hallott a Starkokról, Lannisterekről, sárkányokról és Vastrónról, aki soha nem nézett sorozatokat. Minden idők legmonumentálisabb sorozata új szintre emelte azt is, hogy milyen léptékekben gondolkozhatnak a televíziók és az alkotók a szériákat illetően.
Kártyavár - House of Cards (2013- )
Vannak hősök, akiket imádunk utálni: a cinikus és gátlástalan politikus Francis Underwood ilyen, amiben nagy szerepe van az őt alakító Kevin Spacey-nek. A Kártyavár ráadásul nemcsak a hatalmi intrikák és emberi drámák bemutatásának minősége miatt történelmi jelentőségű, hanem a terjesztése miatt is. Mivel egy netes tartalomszolgáltató a gyártója, így minden évada az interneten, és egyszerre lesz elérhető: nem kell várni mindig egy hetet az újabb részekre. Valószínűleg ez a jövő.
A törvény nevében - True Detective (2014- )
Ugyan a most futó második évad már kicsit gyengébb eresztés, de az első olyan magasra tette a lécet, hogy ez nem is csoda: a nyomozós tévésorozat ősidők óta létező műfaját emelte valami egészen új szintre. Emellett pedig végképp eltörölte a korábban meglevő határt a televíziós és a filmes közeg között: az új évad záróepizódja már 90 perces, és a legnagyobb hollywoodi színészek állnak sorban érte, hogy szerepet kaphassanak a minden évadban új hősökkel új történetet mesélő sorozatban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.