Valószínűleg mindenkinek eszébe jutott már legalább egyszer a kérdés, miért is pont ez a neve a budapesti pályaudvaroknak. Hisz logikus magyarázat első körben nehezen található rá – ha például a fekvésükből indulunk ki, akkor a térképre nézve azt látjuk, hogy a Nyugati pályaudvar leginkább északra, a Déli nyugatra helyezkedik el a többiekhez képest, egyedül a Keleti pozíciója stimmel(ne) keleten. Esetleg az lenne a megfejtés, hogy milyen irányba indulnak egy-egy pályaudvarról a vonatok? Ez a Déli esetében még csak-csak helytálló, de a Keletiből elsősorban nyugatra és délkeletre, míg a Nyugatiból északra és keletre tudunk utazni. A megoldást (részben) máshol kell keresnünk, és közben meg kell állapítanunk, hogy cseppet sem következetes metódus nyomán kapták a nevüket pályaudvaraink.
Az első magyarországi vasútvonalat 1846-ban avatták fel, Pest és Vác között utazhatott rajta az úri közönség. A vonatok Vácra, majd a később kiépülő többi vonal irányába is a Pesti indóházból indultak, ez volt tehát az első fővárosi pályaudvar. A folyamatosan növekvő forgalom azonban rövidesen egy új, nagyobb pályaudvart igényelt, és Pesti indóházat az 1870-es években kibővítették-újjáépítették, már a kiépülő Nagykörúthoz igazítva, ugyanis épp annak nyomvonalán feküdt. 1877-ben avatták fel az így elkészült Budapesti pályaudvart, amely aztán 1891-ben, a Magyar Királyi Államvasutak (a MÁV jogelődje) tulajdonába kerülve kapott új nevet. Nyugati pályaudvar lett belőle annak nyomán, hogy ekkoriban innen indultak a járatok Nyugat-Európa, legfőképp Bécs és Párizs felé.
1859 és 1861 között épült meg a Vérmező mellett az a pályaudvar, ami nem is elsősorban a személyszállításban, mint inkább a kor gazdasági-kereskedelmi életében játszott fontos szerepet. Eleinte Budai állomásnak hívták, és ezen keresztül bonyolódott le a hazai gabonakereskedelem jelentős hányada, összekötve a fővárost az Adriával, főként az ekkor még Magyarországhoz tartozó Fiume kikötőjével. Az állomást 1873-ban keresztelték át Déli pályaudvarrá, a nevét pedig onnan kapta, hogy a Déli vasúttársaság építtette, illetve tartotta fenn – de mivel a Déli vasúttársaság pedig onnan kapta a nevét, hogy a déli égtáj felé orientálódott, áttételesen az útirányos megfejtés is érvényes.
Budapest legnagyobb pályaudvarát 1884-ben avatták fel, és a neki szánt funkcióra utalva a Központi pályaudvar nevet kapta. Érdekesség, hogy eredetileg a Nagykörút és a Rákóczi (akkoriban Kerepesi) út találkozásánál tervezték megépíteni (azaz a mai Blaha Lujza térnél), de elhúzódott a megvalósítása, addigra már túlságosan kiépült a környék, így néhány sarokkal kijjebb valósult meg. A mai nevét pedig 1892-ben, szintén a Magyar Királyi Államvasutakhoz történő csatlakozásával kapta meg: Keleti pályaudvar lett belőle, mivel ekkoriban innen indultak a vonatok a Balkán és Erdély felé.
Szintén gyakori kérdés a budapesti pályaudvarok kapcsán, hogy ha van Nyugati, Déli és Keleti, akkor miért nincs Északi is? Ha ránézünk Magyarország térképére, rögtön érthetővé válik a megfejtés: Budapesttől nyugatra, délre és keletre terül el az ország nagy része, tőle északra már jóval kevesebb terület található. Persze ez nem volt mindig így, és a Trianon előtti Magyarországon létezett külön a vonatkozó irányú forgalommal foglalkozó Északi Vasúttársaság is, ami saját pályaudvart is épített. Ezt azonban sosem hívták Északi pályaudvarnak, mert a helyét adó városrész nyomán mindenki Józsefvárosi pályaudvarként emlegette. Ezen a néven létezett aztán később még évtizedeken át, noha egykori jelentőségét elvesztette, majd 2005-ben végleg be is zárt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.