“A megpróbáltatások nélkül ma nem lennék az, aki vagyok.” Interjú Szirtes Dáviddal, a Sztárban sztár leszek! énekesével

Az eredetileg utcazenészként tevékenykedő 20 éves srác már fiatalon megjárta a hadak útját, ám tehetségének és ambíciójának köszönhetően nemrég egy ország ismerhette meg a nevét. A sokoldalú és lehengerlően sármos sztárjelölt kendőzetlen őszinteséggel mesélt múltjáról, terveiről és inspiráló világnézetéről.

Ha jól tudom, a zenélés mellett tanulsz is. Hova jársz egyetemre?

A BGE felsőoktatási szakképzésén tanulok gazdálkodás és menedzsment szakon – az egyik barátommal néztük ki korábban, most mindketten ide járunk.

Mióta énekelsz?

Óvodáskoromban indult ez az egész, az egyik aranyos óvónénim egyből kiszúrta, hogy milyen erős, jó hangom van – ami akkor még nyilván magasabb volt, mint most. Nemcsak az oviban, otthon is folyton dúdolásztam, dalolásztam.

Az általános iskolai kórussal gyakran léptünk fel különböző ünnepségeken, ott is felfigyelt rám az énektanár. Sajnos hosszabb távon nem járhattam magánoktatóhoz, de amikor csak tudtam, egyedül is zenéltem. A gimiben és a koliban műsorokon léptem fel, mostanság pedig az Instagramon és a TikTokon osztom meg a videóimat.

Milyen hangszereken játszol?

Autodidakta módon tanultam gitározni, illetve másfél évig jártam zeneiskolába, ott zongorázni is megtanultam valamennyire. Bár kottát olvasni sajnos nem tudok, remélem, a későbbiek folyamán lesz lehetőségem azt is elsajátítani, mivel a zongorát egyébként imádom.

Ki támogat az álmaid megvalósításában?

Belülről fakad a motivációm, de természetesen több közeli haverom is mellettem áll, illetve hozzám hasonlóan ők is tisztában vannak azzal, hogy az utcazenélésből nagyon jól meg lehet élni. Emellett volt egy „pótanyum", aki az utóbbi években sokat segített, illetve egy másik ismerős családban az édesapa – akivel már gyerekkorom óta kedveljük egymást – mind lelkileg, mind anyagilag támogatott.

A családoddal milyen a kapcsolatod?

Édesapámat nem ismerem, anyukámtól gyerekként elkerültem. Egy féltesóm van, de vele nem igazán tartom a kapcsolatot. Gyerekkoromban javarészt a nagymamámmal éltem, sokáig ő nevelt engem. Nagyon szerettem és rendkívül nehéz pillanat volt az életemben, amikor 2013-ban elvesztettem őt, de ennek így kellett történnie...

Sokan úgy tudják, az a célod ezzel a versennyel, hogy anyukád előtt is bizonyíts az élő showban és ismét közel kerüljetek egymáshoz. Ez tényleg így van?

Ez téves információ. A valódi célom az, hogy végre olyan helyen legyek, ahol mindig is szerettem volna, hogy kitörhessek onnan, ahová eddig sodort az élet. Szeretnék tanulni, fejlődni, bekerülni a média és a zene világába, ahol kamatoztathatom, kimaxolhatom a képességeimet. Meg akarom mutatni önmagamnak és a környezetemnek is, hogy igenis meg tudom ezt csinálni. Vágyom arra, hogy eljussak minél több emberhez és átadhassam azt, ami bennem van.

Voltak hullámvölgyeid, amikor úgy érezted, nem tudod beteljesíteni ezt a küldetést?

Nem voltak. Az élő show-ban a tánc jelentett egy kis kihívást, mivel ezelőtt még nem táncoltam és énekeltem egyszerre nagy közönség előtt színpadon. Emellett a tévékamerák előtt nyilván ott motoszkált bennem a gondolat, hogy „Most vagyok itt, most kell jól teljesíteni.", tehát egy kicsit izgultam. Bízom abban, hogy előbb-utóbb el tudok lazulni és csak arra koncentrálok majd, hogy jól érezzem magam az élő fellépéseken, illetve átadjam a közönségnek azt, ami egyébként megvan bennem.

Erről álmodtál egész gyerekkorodban?

Igen. Jelenleg nincs civil állásom, csak a versennyel és a zenéléssel foglalkozom – másra egyébként sem tudnék időt szakítani.

Ki inspirál a hírességek közül?

Shawn Mendest gyerekkoromban nagyon csodáltam, ma is szeretem a dalait, illetve szerintem sok közös tulajdonságunk akad. Mindketten mosolygósak vagyunk, akárcsak neki, nekem is van egyfajta pozitív vibe-om, illetve a hangszínünk is hasonló. Ez persze nem azt jelenti, hogy a „magyar klónja" szeretnék lenni, hiszen ez sosem egy jó kiindulási pont.

Rajta kívül Ed Sheeran és Justin Bieber inspirál, és nagyon örülnék, ha itthon is meg tudnék honosítani egy ahhoz hasonló zenei világot, mint amit ők képviselnek.

Milyen stílusban gondolkodsz? Vagy ez teljesen mindegy, a lényeg, hogy jó zenét csinálj?

A műsor előtt még nem volt annyira kialakulva a zenei stlusom, és bár tök jó, hogy itt sok mindenbe belekóstolhatok, a legközelebb a popos vonal áll hozzám. Ebben a műfajban szeretnék majd saját dalokat írni. Vidám számokra gondolok, amiknek a szövegeire rá lehet kattanni, illetve a dallamvilág is ehhez a stílushoz igazodna.

Mivel lehet téged kikergetni a világból?

Nem szeretem a hamis dolgokat és a begyöpösödött, élettelen alakokat, akik állandóan azon vannak, hogy ártsanak másoknak. Olyan sok emberből kihalt a gyerekkori lelkesedés, a jó hozzáállás, a szín, én viszont szeretném mindezt magamban megőrizni és kifelé sugározni, illetve másokat is ugyanerre buzdítani. Szeretném, ha az emberek nem felejtenék el, hogy kisgyerekként milyen kíváncsian, pozitívan álltak a világhoz – ehhez mindig vissza lehet nyúlni, hiszen így születünk és szerintem így kellene az életben jelen lennünk.

Mi az, ami igazán meg tud hatni?

Az őszinte, igazi érzelmek mind a való életben, mind például filmeken. Az Életem nyara a Netflixen nagyon tetszett, tökéletesen visszaadja ezt a gondolatvilágot szép sztorival, fiatalos stílusban.

Ha bármit megváltoztathatnál az életeden vagy önmagadon, mi lenne az?

Bár voltak szenvedéssel teli időszakok az életemben, azokon nem változtatnék, mert azok tettek azzá, aki most vagyok. Viszont annak mindenképp örültem volna, ha a sok negatívum mellett már fiatalabb koromtól kezdve tudtam volna fejlődni zenei téren, énektanárhoz járni, jobban megtalálni önmagamat, a stílusomat – ezekhez a dolgokhoz viszont pénz is kell...

Ha megtehetném, a nagymamámat is visszahoznám, de azt gondolom, hogy az ő elvesztése és az utána következő időszak is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy olyanná váljak, amilyen most vagyok.