Stílusok találkozása az építészetben

Budapest az építészeti sokszínűség fővárosa: egy kis ez, egy kis az, kavarodás, sokféleség, a különböző stílusok tökéletes harmóniája mentén.

Szent István-bazilika

A bazilika három igen jelentős építőművész, Hild József, Ybl Miklós és Kauser József tervezésében, irányításával készült el 1851 és 1905 között. A templom eklektikus, neoreneszánsz és más stíluselemeket is magán visel.

Magyar Állami Operaház

Az Operaház 1875 és 1884 között épült szintén eklektikus, neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós tervei alapján. Ybl nem utánozta a múlt nagy klasszikusait, hanem saját szintjén újraélte azt, úgy tudott tervezni, mintha maga is reneszánsz korabeli mester lett volna.

Parlament

Az Országházat Budapest egyik legismertebb és a világ egyik legszebb középületeként tartják számon. Felépítése ügyében az Országgyűlés 1881-ben tervpályázatot hirdetett, amelyet végül Steindl Imre nyert meg. Steindl megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született: barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben pedig neogótikus stílusú.

Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára 1904 és 1908 között épült, tervezője Alpár Ignác építész volt. Az épületet három nagyobb részre lehet osztani: román kori épületcsoport, gótikus épületcsoport és reneszánsz-barokk épületcsoport.

Néprajzi Múzeum

Az egykori Igazságügyi Palotát Hauszmann Alajos tervei alapján építették 1893 és 1896 között. Stílusa részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal keverve.