Az egykori Szovjetunió leghátborzongatóbb helyei

Botás Enikő

2016.06.07.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Mérgező szellemváros, hatalmas, földbe vájt mélyedés, vagy éppen kísértetiesen rothadó cirkusz - az egykori Szovjetunió területén számos hátborzongató hely található. Ezekből válogattunk.

Csernobil

1986. április 26-án, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. A csernobili tragédia az atomenergia felhasználásának történetében az egyik legsúlyosabb katasztrófa volt. Mivel a megsérült reaktor a mai napig radioaktív sugárzást bocsájt ki, egy köré épített, szarkofágnak keresztelt védőlétesítménnyel próbálják megakadályozni a szivárgást.

Pripjaty

A belarusz-ukrán határ közelében található Pripjaty Csernobiltól mindössze 16 km-re található. Mikor 1986-ban felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es blokkja, Pripjaty teljes lakosságát evakuálták. Holmijukat hátrahagyva több ezer embernek kellett egyik napról a másikra elmenekülnie otthonából. A tragédia óta Pripjaty valódi elhagyatott szellemváros. A település a mai napig a cézium, a stroncium, a plutónium és az amerícium radioizotópjaival szennyezett.

Mirny gyémántbánya

A Szibériában található Mirny városa hajdanán meghatározó szovjet bányászváros volt, az ipari negyedében található gyémántbánya pedig a második legnagyobb ember vájta lyuk a földön. A hatalmas lyuk 525 méter mély és 1200 méter széles. A bányát 2004-ben bezárták, a hatalmas lyuk azonban még ma is ott tátong.

Kisinyovi cirkusz

Az egykor élettel teli, nyüzsgő cirkuszt jó néhány éve már a csend és a pusztulás uralja. Moldova fővárosában, Kisinyovban még 1981-ben, a szovjet érában épített szórakoztató-központot 23 év működés után zárták be.

A pokol kapuja

Türkmenisztánban, a Karakum-sivatag közepén található 60 méter széles és 20 méter mély kráter még 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű, föld alatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat. A geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég. Azóta is várják ezt a pillanatot, a pokol kapujának nevezett képződmény több mint negyven éve lángol.