Retiküllel egy országért - Így harcolt a miniszterelnök-asszony

Főhősünk 1925-ben született. Nem kell számolgatni, megmondom: 86 éves jelenleg, és leszámítva némi memóriazavart illetve kisebb egészségügyi bukkanókat még mindig igazi Vaslady. Szaladjunk végig a gyerekkorán, hogy pontosan lássuk, honnan hová jutott. Tehát a kis Margaret szép családban nőtt fel: nővérével és szüleivel vegyesboltjuk felett laktak. Édesapja azonban nem csupán a csemegeüzletet, hanem a várost is igazgatta. Margaret úgy nőtt fel, hogy a felnőttek egyfolytában politizáltak körülötte, megvitatták az apró-cseprő és nívósabb kérdéseket. Egy metodista anya és kereskedő apa lányaként meggyőződött róla, hogy jó ez a kapitalizmus: az ember szépen kovácsolgatja magának a sikerét, osztozzon az, aki szocialista. No, ezekkel az elvekkel indult neki a középiskolának. Vajon mit szólt a padtársa évekkel később? Milyen képet vágott az osztályfőnöke? Mennyire volt büszke az igazgató, mikor megtudta, hogy Maggie a 6/b-ből miniszterelnök lett? Biztos pilláztak egy sort.

Egyébként miután megszülettek az ikrek, Margaret szinte rögvest visszament dolgozni, ami meglehetősen furcsán vette ki magát akkoriban. Mint azt sejthetjük, ő nem az a fajta nő, akit ez különösebben felkavart volna. Építgette tehát tovább politikai karrierjét, oly sikeresen, hogy 1959-ben parlamenti képviselőnek választották, majd 10 év robot után oktatási miniszternek. Ezen a poszton nem volt valami népszerű, mindenki csak "Tejrabló"-nak hívta, mert megvonta az ingyenes iskolatejet a gyerekektől. Ez mondjuk tényleg gonosz volt, cöcö Maggie! Telt-múlt az idő, csak nem bírt magával, nem elégítette ki a posztja, ezért 1975-ben megcélozta a Konzervatív Párt vezetői helyét, amit mindenki nagy meglepetésére meg is szerzett. Ő lett az első politikai pártot vezető nő a nyugati társadalomban. Azért ez nagy szó, és mi a még nagyobb? Hogy pár viharvert nehéz gazdasági év után a nép úgy döntött, nem jó, ami van, jöjjön a Konzervatív Párt, majd ők meghozzák a változást. Így aztán megnyerték a választást, és Margaret Thatcher 1979-ben az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett. Na, ez a nem semmi.

Meg az, hogy két hét alatt 9 kilót fogyott a választás kedvéért. Mindössze tojást és grapefruitot evett, és teát ivott. Ez volt a reggeli, az ebéd és a vacsora is. Mikor beköltözött a család a híres Downing Street 10-be, a miniszterelnöki rezidenciára még nem is sejtették, hogy 11 év 209 napra zárják magukra az ajtót. Margaretet a Buckingham-palotában fogadta II. Erzsébet királynő, akivel - úgy hírlik - nem kötöttek nagy barátságot. A királynő ugyanis kifogásolta a kegyetlen szociális intézkedéseket, amiket eztán hozott a miniszterelnök-asszony. Komoly bajban volt az ország, Margaret cselekedett. Kissé drasztikusan mondjuk: amelyik gyár nem termelt eleget, azt bezárták, ezzel duzzasztva a munkanélküliséget. Végül meglett az eredménye a szorongatásnak, és helyrebillent a gazdaság - kérdés, milyen áron. Nem nagyon szerették tehát, arról pedig, hogy újraválasszák, szó sem lett volna, ha nem jön egy fura háború a Falkland-szigeteknél. Argentína ugyanis fogta magát és lerohanta a brit fennhatóság alatt álló szigetet, amivel kihúzták a gyufát. Margaret nem volt szívbajos, odaküldte az egész flottát és pikkpakk leverte a zendülést és visszaszerezte a szigetet. Ez a győzelem jókor jött neki, az ország ujjongott a határozott és független politikai lendület láttán, szóval az 1983-as választásokon ismét elsöprő győzelmet aratott.

Margaret egyre agresszívebben fejezte ki aggodalmát az integrációval kapcsolatban, melyet nem néztek jó szemmel pártja tagjai. Így aztán 1990-ben lemondott miniszterelnöki posztjáról. Mit értünk agresszív viselkedés alatt? Például azt, amikor addig csapkodta kedvenc Asprey táskájával az asztalt, amíg az Európai Gazdasági Közösség vissza nem fizette neki, amivel szerinte azok tartoztak országának. Az urak nyilván megijedtek ettől a viselkedéstől, mert visszaadták az összeget. Sikere a "vas kézitáska" politikájaként vonult be a történelemkönyvekbe. Ezt a híres táskát egyébként nemrégiben elárverezték 7,5 millió forintért, a vevő kilétéről annyit tudunk, hogy ciprusi, és hogy Nagy-Britanniában tanult a Vaslady-korszakban. Margaret Thatcher egyébként napjainkban jól van, 2002 óta visszavonultan él, hogy óvja egészségét, miután kisebb szélütések érték. Ettől függetlenül nem kell félteni, acélos nő.

Akié a nép szeretete, azé a hatalom - nos, talán ő a kivétel. Nem mondhatjuk, hogy egyként rajonganának érte az emberek, de azt sem, hogy bárki vitatná történelmi jelentőségét. Nem kellett, hogy szeressék ahhoz, hogy övé legyen a hatalom. A hatalom, amivel egy országot mentett meg, vasököllel és retiküllel.