Eleinte úgy tűnt, a baba teljesen egészséges, aztán nem sokkal a születése után elkezdődtek a bajok: „Különös, de nem panaszos hangok mellett Monika rázni kezdte a fejét. Éppenséggel úgy tűnt, mintha érdekelné valami, nem gondoltam, hogy baj lehet. Két nap múlva már nem maradt meg benne semmi, csak hányt szegényke, szaladtunk vele a kórházba – mondta el a Ripostnak Réka édesanyja. – Monika 2-3 nap alatt borzasztó állapotba került, hiába kapott anyatejet, semmi nem maradt meg benne. Úgy éreztem, napról napra változik a fejformája, az orvosok azt hitték, kényszerképzeteim vannak, és átküldtek minket Miskolcra. Három nappal később meglett a diagnózis: agydaganat” – tette hozzá az asszony. A kislányt kezelték, de sajnos nem lehetett megmenteni.
Az asszony ezt követően két egészséges babát hozott a világra: Róbertet és Rékát.
Az akkoriban Pusztamonostoron élő család évente többször, de mindenszentek napján mindig meglátogatta a sírt: „Imádkoztunk a sírnál, de nem bolygattuk a múltat. Gyerekként annyit tudtunk, hogy a testvérünknek visszük a virágot. Magamban sokat gondolkoztam Monikáról. Kamaszkoromra pedig komolyan foglalkoztatott, hogy vajon miért csak ilyen rövid élet adatott neki. Annyit értettem az egészből, hogy a betegsége gyengítette el. Megfogadtam, hogy én nem hagyom magam, bármi áron, de erős leszek! Persze anyává kellett magamnak is válnom ahhoz, hogy édesanyám beszélni tudjon nekem Monikáról. A szeméről, a hajáról, a mosolyáról. Ám arról, hogy milyen érzés lehet egy nyolc hónapos csöpp babát koporsóba tenni, nincs igazi fogalmam. Összeszorul a szívem, ha arra gondolok, Édesanya ezt végigcsinálta. Lehetne egy nővérem, isten nyugosztalja...” – fogalmazta meg Réka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.